Deluxe Online Magazin 2007. 10. 29
Bottal ütő nők
A golf nem csak a gazdag üzletemberek és nyugdíjasok privilégiuma. Az elegáns sporttal azoknak a nőknek is érdemes összebarátkozniuk, akik barátnőstől sportolnának, és közben szívesen ismerkednének a hazai pályák, illetve az ott időző partiképes játékosok egyre bővülő "kínálatával". A Deluxe Magazin munkatársa maga járt utána, mi mindennel szembesül egy golfozni tanuló nő. A felkapott szabadidős tevékenységek egyik legelegánsabbika a golf, amelynek kedvelői között meglehetősen sok a férfi, holott a komoly koncentrációs képességeket követelő játéknak más országokban a nők is tömegesen hódolnak.
Ha Magyarország egyelőre nem is a golfozók Kánaánja, kétségtelenül ráléptünk már a profi játékosok szívéhez vezető ösvényre. Ezt bizonyítja legalábbis az egyre-másra szaporodó golfhotelek, pályák és klubok száma, illetve az elszántabb sportkedvelők által évente egyszer megrendezett golfbál is. Bár nem volt egyszerű választani, végül a fővároshoz közeli golfklub mellett döntöttünk, ahol amellett, hogy egy akció keretében az első órát ingyenesen tartották, az "erősítést" is engedélyezték, mégpedig egy másik kollegina vagy barátnő személyében.
Első ütések egy magyar bajnokkal
A belvárostól alig fél órára fekvő Highland Golf Club & Academy-t sikerült a lehető legalkalmatlanabb, sáros, szeles, esős időben becserkészni, mindezt megkoronázandó pedig még a lelki támaszra kijelölt "társnő" is leforgácsolódott útközben, egyfősre apasztva ezzel a mezőnyt. A klub maga kellemes meglepetés volt, semmi feszengés vagy udvarias kimértség, sőt. A személyzet a fővárosban megszokottnál barátságosabb, a kihalt, hétköznapi légkör pedig tökéletesen alkalmas a kezdeti bénázásokhoz lehetőleg minél kevesebb szemtanút óhajtó női lélek számára.
Bár az elemekkel való harc nem éppen ideális körülmény egy mély sportszerelem kialakulásához, a dolgomat mindenképpen megkönnyítette, hogy a gyakorlópályán a fontossági sorrendemben ezúttal tudatosan visszaszorított fess úriemberek helyett csak néhány (jól nevelt) kiskorú ütögetett, egy-két magányos diplomata kíséretében. Mindemellett volt szerencsém az első magyar női golfedzőként ismert Fodor Krisztinát kifogni oktatóként, amit nagyon nem bántam meg. A másfélórás "edzés" bemelegítéssel indult a fedett elütőrészen, az alapállás, ütőfogás és lendítés mozdulatainak gyakorlásával, majd miután pár másodpercig farkasszemet néztünk az ütővel, máris röppályára állíthattam életem első, önállóan elütött golflabdáját.
Az első, váratlanul sikeres próbálkozást persze számos mellétrafálás is követte: vagy a kezemet tartottam jól, de közben önálló életre kelt a bal lábam, kibillentve a gazdáját egyensúlyából, vagy olyan stabilan álltam, hogy azt gyönyörűség volt nézni, szépen lendítettem, viszont a nagy koncentrálás miatt a labdát elfelejtettem el eltalálni. Mire elfogyott az egy zsetonra való ötven labda (ami amúgy 1200 forint lett volna), menthetetlenül beleszerettem a golfba. Nem tudom, hogy a meglepően jó statisztikámat Fodor Kriszta abszolút világos és pontos utasításainak, avagy kiváló, velem született koncentrációs képességemnek köszönhetem (ez utóbbit azért kétlem), de az biztos, hogy minden várakozásomat felülmúlta az első golfos próbálkozásom.
Olyannyira, hogy a távlati - mondjuk úgy tavaszi - terveim közé már fel is vettem a többé-kevésbé rendszeres golfozást. Tegyük hozzá, az őszi és a téli hónapokban sincs semmi akadálya a rendszeres játéknak (leszámítva persze a havazást), legfeljebb jó néhány réteggel több ruhát kell elviselnünk magunkon ütés közben. Célkitűzésemmel egyébként nem vagyok egyedül, legalábbis ezt látszott megerősíteni Kriszta is. Elmesélte, hogy egyre több hölgy fedezi fel magának itthon is a játékot, amelyet rendezvényekkel szintén népszerűsítenek, jövőre pedig már egy női klub megalapításába is belevág.
"Havonta egy-két alkalommal női programot hirdetünk majd meg, golfoktatással, játékkal, versennyel, salátázással és teázással".
Ez persze nem csak csajos programnak kitűnő, hanem az egészséges életmód elkötelezettjeinek is feladja a leckét, lévén a golf a világ egyik legösszetettebb mozgását igénylő játéka.
"Olyan izmokat mozgatunk meg ezzel a forgással, kinyújtott kar- valamint ütőtartással és a lendítéssel, amit a hétköznapi életben nem igazán" - tette hozzá mintegy megjósolva másnapi izomlázamat a kétszeres magyar bajnok, aki amúgy a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát.
A játékról néhány szóban
Mielőtt a legnőiesebb külsővel "felfegyverkezve", barátnőstől megtámadnák a legközelebbi golfpályát, jó tudni, hogy bár szigorúan vett etikett nincs a füvön, a farmer finoman szólva "nem ajánlott". Elég lesz kényelmes öltözékben, lapos, nem csúszós lábbeliben tiszteletünket tennünk a recepción, és mindehhez még előzetes bejelentkezés sem szükséges, csak ha óraadó edzőket is igénybe vennénk. Az abszolút kezdők, miután kérnek az ütésekhez egy zsetont, eldönthetik, hogy egyedül vagy szakember segítségével veselkednek-e neki. Oktatót fogadni természetesen érdemes legalább egy-két lecke erejéig, akár egyénileg merészkedünk ki a pályára, akár barátnőkkel karöltve (egyszerre legfeljebb 3-4 fő).
Jó idő esetén a "zöldfülűek" gurítással, vagyis puttolással kezdenek, ahol a zöld területen kivágott lyukakba igyekeznek begurítani a labdákat. Mivel ez a játék legkönnyebben elsajátítható része, azonnali sikerélménnyel is kecsegtet, de saját bőrömön tapasztalva elmondhatom, hogy a rossz időben, a gyakorlópályán való első próbálkozások is lehetnek igen élvezetesek. Ha a labda és ütő felismerésén túl már a használatukkal sincs problémánk, jó, ha megismerkedünk néhány szabállyal is.
"Golfozáskor adott egy 18 szakaszból álló pálya és egy labda. Ha csak 2-3 óránk van, elég a felét is lejátszani, nem kötelező végigmenni a teljes pályán."
Az Írországból indult sportág lényege, hogy az elütőhelyről elütjük a labdát, ami felkerül a fairway-re, azaz a játékrészre. A cél, hogy a labdát minél kevesebb ütéssel eljuttassuk a szakasz végén lévő greenen lévő lyukba, amelyben az egyértelműség kedvéért egy zászló díszeleg. Fontos, hogy mindezt még véletlenül se lábbal, kézzel, avagy egyéb segédeszközzel tegyük, hanem kizárólag a sokatmondó névvel felruházott ütővel. Egy gyakorlott játékos többnyire 72 ütéssel tudja teljesíteni a pályákat, de persze kezdőként egy 108-es ütésszámmal is elégedettek lehetnénk, ami a két szám közötti eltérés alapján 36-os, a tudásszintünket kifejező handicapet eredményezne.
Mennyibe is fájhat ez nekünk
A golfozásból éppen úgy rendszert csinálhatunk, mint más a jógaórákból vagy akár úszásból. Mindez azonban a tévhittel ellentétben nem jelent feltétlenül óriási többletkiadást, hiszen ha nem versenyszerűen, hanem csupán kedvtelésből űzzük ezt a sportágat, mérsékelt kiadással is megúszhatjuk.
Sütő Emese
