Fodor Krisztina blogja

Ez a január úgy döntött, hogy az erre a hónapra rendelt öt nap esőt mindjárt itt az elején letudja. Tegnap aggódva kémleltük a sötét eget reggel fél nyolckor és a tornánk közben csak nem akart kivilágosodni. A nap biztosan felkelt a felhők mögött, de rajtunk volt egy víztől csöpögő opál búra. Megszokott készülődésünk közben Virág reggelire Corn flakes-szet kért tejjel, amiért nagy szemeket meresztettem rá. Reflexesen fogyókúrásan étkezne, miközben ellenállhatatlan vágyat érez a gumi cukrok és a csokoládék iránt. Egyébként sem volt szavazás, így két kisütött szalonna csíkra kapott két tükörtojást kígyóuborkával, paradicsommal és kaliforniai paprikával. Szendvicseinkkel és golftáskáinkkal felszerelkezve kiléptünk az ajtón tíz óra előtt pár perccel, mert úgy döntöttünk, hogy az esős időt kihúzzuk két eddig fel nem fedezett golfboltban. A januári árleszállítások kis táblácskái simogatják az ember lelkét. Természetesen a gyenge láncszemet feszítik és a női cipő részlegen egy-két Callaway terméket egyharmad áron, alig tízezer forintért vesztegettek. Nosza kiválasztottam egy fehér zárt félcipőt fekete betéttel és Virágot is rábeszéltem egyre. Hölgyek hajlamosak a golfruházatot, különösen a cipőket divatterméknek tekinteni és feláldozzák a célszerűséget a színharmóniák oltárán. A golfcipő legfontosabb tulajdonsága, hogy kényelmes legyen. Az amerikai vásárló annyira el van kényeztetve, hogy nemcsak a lábának hosszáról kérdezik, hanem a lábfej szélességéről és a rüszt magasságáról is sportcipőről lévén szó. Nos a Callaway az amerikai piacon edződik, itt meg nem a teljes szortimentet árazták le. Természetesen maradékok közt turkáltunk. Azonban mint Hamupipőkére az üveg cipellő, úgy illet ránk a két lábbeli. A méreten túl a stoplik elrendezése a legfontosabb, hiszen az egyensúly biztosítása egyben a célra tartás záloga is. Elképzelhetjük mit művelnék stopli nélküli bőr talpú cipőben mondjuk nedves lehullott avarral teli enyhe lejtőn. Mint az elszabadult hajóágyú.

Kiléptünk az utolsó üzletből is és az égi csatornákból még mindig ömlött az eső. A kocsiban Öcsi békésen megette az első kilenc szakaszra szánt hatalmas szendvicsét, majd hazafelé vettük az irányt. Otthon tanuló körré alakultunk. Két lakótársam angolozott, spanyolozott, míg én elaludtam az ágyamban egy golf szakkönyv felett, mintegy három órára. Ébredésemet korgó gyomorral várták, mert Öcsi már rég megemésztette a hátsó kilenc szakaszra szánt óriás szendvicset is. Virággal főztünk egy zöldborsólevest frissen szaggatott nokedlivel a maradék lencsefőzelék mellé. A malacsültet kiegészítettük főtt tojással. Korai vacsoránknak is betudható lakománk után a számítógép elé ültem és elkezdtem a PGA tanfolyamunk 2009-es első félévére kötelező dolgozatok összeállítását. Ötöt kell megírni. Témáim: 1. A chip és a pitch ütés, 2. A bunker játék, 3. Az oldal állású ütések, 4. A hook és a slice, 5. A golfpályák korszerű öntözése. Tringer Laci adott egy 20 címet tartalmazó listát, amelyből lehet, de nem kötelező választani. Nem akarom megkerülni a feladatot, így csak az ötödik dolgozat a saját ötlet. A naplementére szétszaladtak a felhők, amolyan karibi hangulatot festve a tengerre és az égre. Este még reménykedtünk a szombati jó időben, de most arra keltem, hogy újra áztatja az utcát a csendes eső. Nekem amúgy is pihenő napom lenne, ami egy lehetséges dolgozat téma. Hogyan regenerálódjon az alapozás után és a verseny előtt a golfozó?

A Santa Clara Golf Club driving range tegnap hangos volt a magyar szótól. A szilveszteri buli nálam pontosan éjfél után egy percig tartott. Visszafogottságunkra jellemzően még az alkalomra vásárolt egy üveg pezsgőnket sem nyitottuk ki. A DVD nézése közben én már bóbiskoltam. Új év ide, vagy oda, holnap edzés! Irány az ágy! Mint a reggeli tornánál, a halk nyögések közepette megtudtam Virág hajnali fél kettőig bírta, Öcsi pedig kettőig nézett valamilyen filmet. A reggelink ezúttal virsli volt. Tízóraira csomagolt szendvicsünk kecske sajtkrémmel volt megkenve, szalámival és kaliforniai paprikával gazdagítva. Az edzésünk a megszokott koreográfia szerint rövidjátékkal kezdődött, majd a swing csiszolására került sor. Öcsi az év utolsó golfozása után éppen kifakadt, hogy nem jó az érzés, szétesett a játéka. Ugyan az eredményjelző kártyájának csak a fele vállalható, de vigasztaltuk, mert volt ott birdie és sok szép pár is. Valóban kalandozott a távolság keresés közben, de a profi férfi elütők nagyon messze vannak Los Arqueros-on a nyírt utak kezdetétől. Erre tegnap ezerágra sütött a nap és 20 C fokban gyakorolhattunk. Öcsi is megtáltosodott és gyönyörű egyeneseket ütött. A chipp és a putt versenyeket is megnyerte, úgyhogy kineveztük Range Királynak! Délután három magyar tanítványt vállaltam egy-egy órára. Itt ismertem meg őket. Ebben a klubban, de a környéken is komoly magyar kolónia fut össze a télen. Az edzések végeztével Ruiz, a helyi vezetőedző is megkért, hogy nézzek rá a swingjére. Megtiszteltetés, meg örömmel rebegtem, majd látom, hogy ugyanaz a problémája, mint nekem volt a múlt héten. Out-in . Salvador Ruiz kortalan jóképű ötvenesnek néz ki, egy derék sérülését kimélő swingje van, nem olyan hajlékony már, mint mondjuk Virág, de nagyon szépen játszik. Az ütéshibákat itt szedi össze tanítványaitól. Mert ilyen az edző sors, ahogy segít és oktatja a helyes mozdulatsort, előfordul hogy a hibákból beépülhet egy-egy a saját swingjébe.

Otthon lencse vacsorára értünk haza. Kell a jószerencse, hideg malacsülttel tálalva. Pókert javasoltam a többieknek, akik örömmel elfogadták a fürdés és fekvés közötti kártyacsatát. Öcsi a legfelkészültebb közöttünk, ennek ellenére lapok nélkül mit sem ér a stratégiai tudás. Virág azonban hihetetlenül szerencsés leosztásokat kapott és két óra alatt kivégzett mindenkit. Öcsivel bánatunkban a szilveszterkor elmaradt pezsgőt is kinyitottuk. A két deci spanyol száraz nedű fejbe csapott és még a könyvemből sem olvastam semmit. Ma lesz a felkészülésemnek az utolsó napja. Szombaton pihenek, míg Öcsi és Virág játszanak egy 18 szakasznyi golfot, majd vasárnap reggel indulok a murcia-i La Manga Golf Club-ba az európai profi nők kvalifikációs előselejtezőjére. Hétfőn és kedden gyakorló napja lesz a mezőnynek, illetve az üdülő közepén terpeszkedő Hyatt Hotel uszodájában lazítok majd. Megveszem a LET által erre az alkalomra kiadott birdiebook-ot és kialakítom a pályastratégiámat. Beszéltem telefonon Gary Hopkins-szel, jó öreg amerikai mesteremmel, aki nagyon megörült nekem és elszomorodott, hogy nem találkozunk ebben a téli szezonban. A volt PGA Tour játékos jó tanácsként csak annyit mondott az óceán túlpartjáról, hogy ne törődjek semmivel, csak élvezzem a játékom!

A pree-shot routine taglalása töltötte ki Virággal a tegnap esténket az étkező asztal fölé hajolva. Mi ennek a szónak a magyar megfelelője? Kazinczy Ferenc nyelvújító elméje sajnos nem találkozott a golffal, de elképzelem, ahogy Kufstein várában elmélkedik a tee, a green, a fairway és a pree-shot routine kifejezések magyarosításán. Szó szerint elő-ütés gyakorlat. Öcsi átszól a tévé elől, hogy előjáték. Virággal összekacsintunk, emelni kellene a brómos tea adagját. A pree-shot routine lényege, végrehajtásának haszna, hogy minimálisra csökkentsük a hibázás lehetőségét. Virág tegnap jól játszott, mert 93 ütéssel fejezte be a 18 szakaszt egy esős nehéz pályán, de legalább 10 ütést pazarolt el a pree-shot routine hiánya miatt. Mennyivel jobban hangzana a 83 ütés. Előfordult, hogy nevetgélve megjegyezte beállás közben, hogy a múltkor itt mennyire köhögött és az irány különösebb benézése nélkül még velünk beszélgetve eldrive-olt a semmibe. A repülőgépek pilótái évtizedeken át minden felszállás előtt hangosan felolvasnak egy ellenőrzési listát „After Takeoff” és a helyes beállításról meggyőződnek, majd hangosan visszaigazolják, kipipálják és lépnek tovább. Tudják fejből is, de olvasni kell! Nem hibázhatnak! Misi, maléves pilóta barátom szokta mondani, hogy a repülés történetét vérrel írják. Ökölszabály, hogy minden ellenőrző rendszerből legyen kettő!

Lehetne a fogalmat lefedő szavunk az ELŐD. Szép régi magyar keresztnév, jelentése ősi, első. Mielőtt labdáinkat ellőnénk, hívjuk Elődöt segítségül. Miről akarunk meggyőződni a labda elütése előtt? Látható a cél? Milyen legyen az ütés iránya? Befolyásolja bármi a labda képzeletbeli röppályáját (belógó faág, szél)? Hogyan fekszik a labda? Milyen ütővel tudom elérni a kívánt távolságot? Hogyan álljak be? Hol legyen a terpeszemben a labda? Hol a súlypontom? Hol fogjam az ütő nyelét? Az ütőfejet nyissam vagy zárjam? Mekkorát lendítsek? Minderre 30-40 másodperc jut. Tehát már a labda felé gyalogolva koncentrálni kell, mérlegelni, döntéseket hozni. Belénk kell, hogy vésődjön az ellenőrzési listánk. Virággal tegnap este leírattam, hogy nála miből áll az előkészület különböző ütésfajtáknál. Két oldal jegyzet született, kicsit kuszán firkálgatva. Jó dolgokat írt, de kiegészítésre szorult. Ugyanakkor a rendszerben való gondolkodás egyik árulkodó jele a külalak. Kértem, hogy ma fussunk neki még egyszer. Előd szempontjai olyan katonásan vonuljanak a papíron, mint a Vörös Hadsereg a Lenin Mauzóleum előtt. Felvetődik, hogy hol a játék szépsége, ha robotként golfozunk? Nos azért kell a kőtáblába vésett gyakorlatsor, mert nincs két egyforma helyzet. Az nagyon tetszik, amikor általában a jobb eredményt elért játékosok megjegyzik a gyengébben szereplőknek: „A golfpálya mindenkinek egyforma!” Ez egyszerűen nem igaz! Csak a pree-shot routine, vagyis az Előd lehet ugyanaz. Tessenek nekem mutatni a mintegy 50 hektáros játszó felületen két azonos labda helyzetet! Robotgolf ezért sincs.

Az év utolsó hétfője kezdődik ma és rákanyarodtunk edzőtáborunk negyedik hetére. Minden reggel mérjük a testsúlyunkat, vasárnaponként a vérnyomásunkat és az ébredési pulzusunkat, illetve havonta egyszer egy csepp vérből megnézzük milyen magas a vércukorszintünk. Az adatok mindhármunknál mutatják, hogy jó úton járunk. Öcsivel fogyunk az ünnepek ellenére, Virág pedig egyre jobban eszik, feszesednek az izmai. Ha nem írogatnánk az egészségügyi naplót azt sem tudnám ma milyen nap van. Nem nézünk televíziót, így nem árulkodik a műsorújság, nincs a falon és az íróasztalon naptár, ahol ellapoznánk a napokat. Mégis tudom, hogy 11 hét van hátra. A z eső elállt, ahogy kinézek a nappali ablakán a sötét marbella-i hajnalba, de a járdák és az úttest frissen lakkozva a nedvességtől. Átkukkantok az időjós csatorna oldalára és még egy hetes esőzést helyez kilátásba, pont a Ladies European Tour kvalifikációs elődöntőjére süt ki a nap szerintük. Az esős hetet 60% eséllyel adják, a távoli napsütést 10%-kal.

Értem én. Az, hogy indulok a versenyen 100%, mert ma reggel a bankom megcsipogtatta sms-ével a mobiltelefonom jelezve, hogy a 900 eurós nevezési díjat leemelték a számlámról. Az elődöntőből a döntőbe jutásom esélye talán 10% és higgyétek el nem vagyok kishitű, csak realista. A döntőben pedig a kártyájukat vesztett profikkal kerül össze az a pár szerencsés amatőr és reménykedő, mint én. No ott jól teljesíteni és kártyához jutni talán 1% esélyem. Pestiesen szólva ez a villamos nekem már elment, nem gondolom én sem komolyan, hogy akár az ütközőre is felugorhatnék. Azonban fontosnak tartom leendő tanítványaim miatt az élményeket, tudni szeretném, hogy a főként európai női mezőny fiatal 18 és 25 év közötti legjobbjai a hátuk mögött 10-15 év edzésmunkával mit értek el. A hotel bárjában az őket kísérő edzők is közlékenyebbek, mint a driving range-n.

1. szakasz, 2. szakasz, 3. szakasz, 4. szakasz, 5. szakasz, 6. szakasz, 7. szakasz, 8. szakasz, 9. szakasz, 10. szakasz, 11. szakasz, 12. szakasz, 13. szakasz, 14. szakasz, 15. szakasz, 16. szakasz, 17. szakasz, 18. szakasz.

Megtaláltam a La Manga Golf Club déli pályájának internetes birdiebook-ját. A szakaszokat ide másolom, hogy nektek ne kelljen keresgélni. A par 73-asra tervezett pálya hossza nekünk 5749 méter lesz, Course Rating 76,7, Slope 141. A vonalvezetést 1992-ben Arnold Palmer álmodta a tengerpartra. Rendeztek már itt Spanyol Opent férfiaknak és nőknek, járt itt az European Tour és a LET is hivatalos versenyekkel. Ez a golfpálya a nemzetközi profi mércével nézve közepes. Ruiz, a Santa Clara Golf Club vezető edzője szerint, aki egyeneseket üt, annak nem kell majd szégyenkeznie. Szerinte a Los Arqueros-nál könnyebb és ott játszottam elsőre a sárga elütőről (5306 méter) 86-ot. Kedves biztatás, de nem az önbizalmam hiányzik, hanem az a két évtized, amikor azt sem tudtam, hogy a golfot eszik vagy isszák. Ezért drukkolok minden magyar fiatalnak, akik jókor vannak jó helyen, olykor magányosan. Éppen Kővári Dani golfozik a floridai Boys Junior Orange Bowl Championship-en remekül (75, 75 – 150) nagyon erős nemzetközi mezőnyben.

Szorítok a jó befejezésért és a jelenlegi együttállásban 40. helyezését szívesen elfogadnám magamnak a LET QS-ra. Majd január 10-ére kiderül, addig meg csinálom a dolgomat.

Ma hajnalban arra ébredtem, hogy a hálószobánkból nyíló fürdőszoba nyitva felejtett ablakát csapkodja a szél. Az internetes meteorológiának igaza lett, esik az eső. A blogírás után azért megtartjuk a reggelitornát, a többiek hétkor kelnek, majd visszafekszünk aludni és végre vasárnap lévén az sms, email, iwiw üzeneteimre is megválaszolok. Don Juan-unkat még tegnap felköszöntöttük nevenapja alkalmából és innen is Éljenek soká Jánosaink! Itt gondolati elágazáshoz értem, mert vagy János ismerőseimhez kötődő sztorikat mesélek, vagy szakmázom. De vannak raktáron olyan történetek is, amelyekre mindkét címke illik.

Gyuláról van egy Johnny-m, aki néma követője honlapomnak és csak ritkán szól, de akkor Na! Nem is tudja, hogy a LET-re készülődésemet bíztató jókívánságaiba becsomagolt szakmai kérdése mennyire a dolgok közepébe csapott. Azt gondolom észre vette, hogy nem válaszoltam csípőből. Kérdése: Arra lennék kíváncsi, hogy kb. mennyi egy amatőr vagy jobb amatőr ütőfej sebessége driverrel? A hályogkovács visszaírna, hogy 130 km/h oszt’ jó napot! Elképzelem, amint olvasóim majd a rendőr haverjaikat megkérik, hogy hadd lengessenek ütőikkel egy kicsit a trafipax előtt. Mert kedves Johnny ez egy olyan adat, amiről egy amatőr játékosnak nem kellene tudnia, mert ez okozat, hogy filozofikusan mondjam. Az ok a swing, a teljes lendítés, az ütő zsip-zsup. Még nem volt golfedző a földön, aki az ütőfej sebesség alapján állította volna be tanítványa swingjét. Ott a Parnasszus felett, a legjobbak titkát keresve nézegetik az ilyen adatokat a szakírók és az ütő gyártók készségesek a porhintésben egy kis ingyen reklámért. Tehát van összefüggés a swing hatékonysága és az ütőfejsebesség között, de ez utóbbi adatok (jobb amatőr férfiak 130-150 km/h, profi férfiak 170 km/h felett) teljes tartományában lehet jó vagy rossz a swingje valakinek.

Egy táblázatot másolok ide Johnny-nak névnapja alkalmából, hogy lássa, komolyan veszem kérését. A mihez tartás véget a legjobb profik ilyen svunggal lengetik különböző ütőiket. A mérföld szorzója 1,6. Azonban itt egy másik képecske, ami a technikánk miatt sokkal fontosabb.

Hol találod el az ütőd felületén a labdát? Mert itt adod át a mozgási energiát, lesz belőle a labda sebessége, távolsága. Jól látható, hogy 10-15 milliméteres eltérések az ideális találati ponttól már 2-3%-os lassulást eredményeznek, ami métereket jelent a drive végén. A profik már ilyen 4-5 méterekért lehajolnak, mert a finom beállításnál tartanak. De mindig mesterem Gary Hopkins szavai csengenek fülemben: Ne a távolságot keresd, hanem közelre üss pontosan! A témakörben jó olvasmányt ajánlok az internetről >>> A mi spanyolos Jánosunk, Öcsi is éppen ezen dolgozik és ma a reményeink szerint kinyitó golfüzletben fólia-maszkot veszünk a driver-ére, hogy pontosan lássuk hol érinti a labdákat.

Ebben a hónapban a statisztika 5 esőnapot jósolt Marbella-n, ez a mai a második. Idegeskedésre semmi ok. Megint csapkodó hangokat hallok, a szél újra kinyitotta a fürdőszoba ablakot és esik. Visszafekszem. Lehet, hogy elmarad a reggelitorna?

Tegnap este kénytelen voltam a könyvemmel foglalkozni, mert az edzés utáni kései ebéd (rántott gombafejek rizzsel és tartármártással) elkészítése és a kétórás vasalás morcossá tett. Megszerkesztettem két átfogó kérdéskört este tízig. Az egyik azzal foglalkozik, hogy melyek a világ legszebb golfpályái, míg a másik a földkerekség legnehezebb szakaszait sorolja fel. Nem tudom, hogy blogolvasóim átjárnak-e a készülő könyvem legújabb fejezeteihez honlapomon, de maradt mondani valóm a leírtakon kívül.

Egy ötlet fészkelődött belém vasalás közben, amikor már a témákon rágódtam, mondhatni konytyom alá csapott a gőzzel együtt. A golfpályák kialakulása a tengerparti homokdomboktól az ősfás angol parkokig terjedt a briteknél a 18. században, majd ugyanez lejátszódott az észak-amerikai kontinensen is a 19. század végén. Nálunk Lauber Dezső építészmérnök, a magyar golf alapítóatyja nemcsak a száz éve épített kérészéletű tátralomnici golfpályát és a két világháború között működő Svábhegyi 18 szakaszt álmodta meg. A Magyar Országos Levéltárban őrzött korabeli levelezéséből kiderül, hogy felvette a kapcsolatot földbirtokos arisztokratákkal és igyekezett őket meggyőzni a golfpályák létesítésének turisztikai vonzerejéről. A Balaton mellett Füreden és Bogláron, a Mátrában Galyatetőn, illetve a Miskolc melletti Lilafüreden találta meg az alkalmas területeket. Az Andrássy grófok pártfogásának köszönhetően megnyíltak az arisztokraták szalonjai előtte és előszerződések, üzemeltetési kalkulációk, látványtervek születtek. A II. Világháború minden számítást átírt.

Nincs róla írott bizonyítékom, de érzem, hogy ma is tudunk Lauber fejével gondolkodni. Ráadásul legjobb barátja és golf ügyekben tanácsadója volt Richard J. Williams angol ezredes, a budapesti brit követség katonai ataséja. Kizárt, hogy a kor szellemének megfelelően ne links típusú pályaépítésben gondolkodtak volna. Azonban az erre alkalmas területek a fejletlen úthálózat miatt elérhetetlenek és az év nagyrészében járhatatlanok voltak Magyarországon. Bugac és Hortobágy. A két barát, ha végig nézett a pusztán mit látott? Egy végeláthatatlan links pályát. Mint manapság, akiben csak egy csepp golfvér csörgedez. Autózás közben minden elsuhanó táj, domboldal, völgy egy leendő golfpályát ígér. Száz év múltán csak eszébe jut valakinek a magyar kunsági futóhomokon golfpályát építeni. Ha van valakinek 100 hektár szikpadkája bókoló bogánccsal, árvalányhajjal jelentkezzen.

Ma ugyan szombat van, de mi az ünnepek miatt teljes edzésnappal dolgozunk. Holnap pedig 18 szakaszos versenyünk lesz egymás között a Los Arqueros dimbes-dombos pályáján Földközi-tengerre néző panorámával. Jelentem árnyékban napközben 14-15 C fok van, míg napon 20-22 C fok. Ezt csak azért mondom, mert tegnap este otthon borozgató tanítványaim felhívtak telefonon, hogy fogadtak milyen az idő nálunk. Öcsi fején újra megjelent az elmaradhatatlan napszemüvegének nyoma.

Ronda a neve ellenére nagyon szép - ezt az olcsó poént valamennyi magyar útikönyv, utazási irodás prospektus és honlap elnyomja, de kihagyhatatlan lássuk be. Mit csináljon a karácsonyi ünnepek első napján a marbella-i golf edzőtábor lakója? Minden zárva, strandoláshoz hideg van. A cabopinoi kikötő északi épületének első lépcsőházában, annak is az első emeletén, bérelt lakásunkban valaki otthagyott egy háromfelé hajtogatott leporellót, amely Ronda turisztikai nevezetességeit sorolta fel. Spanyolul nem tudó és angolul is csak felületesen olvasgató (erről majd később) izomlázas golfozó úgy dönt, hogy célbaveszik Andalúzia egyik leglátogatottabb városkáját, Ronda-t.

A reggel csodálatosan kezdődött, mert sokáig aludtunk (Virág fél tízig, Öcsit úgy kellett ébreszteni tízkor) és kivételesen elhagytuk a reggeli tornát. Senki sem tiltakozott! Az asztal roskadásig megpakolva finomabbnál finomabb ételekkel. A bőség zavarával küzdöttünk. Felvágottak, sajtok, péksütemények, gyümölcskenyér lekvárral, mozarella-paradicsom balzsamecettel, körözött vöröshagymával volt a választék. Királyi reggelink után délre készülődtünk el és a parkolóban bepötyögtem Viki névre hallgató GPS-embe Ronda nevét. A kis mindenttudó hölgy közölte, hogy ötven kilométert kell megtennem és a menetidő 56 perc lesz. Az első hat kilométer ugyan sztráda. Miért tart az út ennyi ideig? (Tetszett volna előbb elolvasni azt a fránya prospektust!) A Betikai hegység az oka, amelynek déli nyúlványa a tengerparttal párhuzamosan magasodik köztünk és Sevilla között. A távolság légvonalban tán húsz kilométer, de a szerpentin minden hegycsúcsot körbeszalad. A felelőtlen nyomvonal szirteken, ormokon, szakadékok szélén egyensúlyoz, miközben e sorok írója jól kifejlett tériszonnyal rendelkezik. Az egyetlen védekezési mód, hogy én vezetek, így valamennyire lekötöm a figyelmem. Ezt csak utasaim nem élvezik, illetve a velem egyirányba haladók, mert cammogok. A spanyol udvarias nép, megérezhették zarándoklatom szenvedéseit és nem reklamáltak, hanem elfogadtak a karaván vezetőjének.

Keserves élményem ellenére Marbellától északra a hegyek között haladva egy csodálatos világ tárul elénk. A legszebb benne, hogy a Napos Parttól eltávolodva és a tengerparton felhős homlokkal őrséget álló hegylánc mögé érkezve az igazi Spanyolország tárul az utazó szeme elé. Érintetlen, kopár hegyek, egy-egy kecske vagy birkanyáj utal arra, hogy itt valahol a völgyekben emberek élnek. A Guadalevin folyó mély szurdoka felől érkezünk. Hirtelen bukkan elénk a város a szemközti hegytetőn épült várral, a katedrális égfelé meredő tornyával és körülötte egymáshoz tapadó fehér házacskákkal. Innen messziről, mint egy fecskefészek kolónia a partoldalban. A városka éítészeti csodája azonban a szakadékot átívelő Puento Nuevo (mely nevével ellentétben - “új híd” 1793-ban épült) 120 méter magas. A mészkőhasadék drámaian kettévágta Ronda városát. Rondában a természeti szépségek és a mór házak mellett többek között Spanyolország legrégebbi (1784-ben épült) ma már ritkán használt bikaviadal-arénáját is láthattuk kivülről, ugyanis az ünnep miatt a múzeuma is zárva volt. Innen izgalmas sétát tettünk az óvárosban a szűk utcácskákon a fehérre meszelt házak között. Mi sem tudtuk kihagyni a turistacsalogató panoráma teraszok egyikét és nagy levegőt véve beültünk egy-egy italra a kőfalra tapasztott teraszra. Végül is az áraktól nem kellett szédülnöm, mert két pohár sört, egy kávét és egy félliteres ásványvizet jattal együtt megúsztunk 8 euróból. A parkoló felé haladva Öcsit előreküldtük, hogy az egyetlen nyitvatartó szuvenír boltocskában megkeressük holnapi névnapjához illő ajándékot. Voltak ötleteink a méteres szárított bikacsököt meglátva, de visszafogtuk magunkat. Andalúzia híres szülötteinél (Federico Garcia Lorca és Pablo Picasso) csak egy ismertebb helyi nevezetesség van, mégpedig a Jerez járásból származó Sherry. A fehér szőlőből készűlt fűszeres bor receptje hétpecsétes titok, ugyanúgy mint Öcsi (János – Juan) pontos nevenapja. Szerinte a naptárban található mind a tizennégy alkalmat meg kell ragadni.

Mit lehet aranyvasárnap csinálni? Jó sokáig aludni, hiszen ez amúgy is az egyetlen pihenőnapunk, majd a reggeli után irány a legközelebbi marbella-i bevásárlóközpont, a La Canada. Visszafogott karácsonyi díszítések, alig emlékeztet valami is az ünnepre a tömegen kívül. Tegnap 20 fokig szökött fel a hőmérő higanyszála. Az emberek inkább élelmiszereket vesznek, de látok egy fejkendős asszonyokkal vonuló muszlim családot is sok-sok karácsonyi díszcsomagolásos dobozzal. Virág izgatottan rohangászik az üzletsoron mobiltelefonját fülére szorítva és hallgatva az anyai jótanácsokat igyekszik nekünk meglepetést szerezni. Öcsi zacskók nélkül üres kézzel érkezik a kávézóhoz, a találkozó helyünkre a vásárlás végén. Egy kóla és ásványvíz mellett van ideje szemlét tartani a spanyol női nem felhozatala felett. Én háttal ülök a hömpölygő népnek, így egy sportkommentátor buzgó igyekezetével ismerteti a látottakat. Megállapítja, hogy otthon a magyar lányok esztétikai megjelenése elkényeztette eddig. A sok bajuszos spanyol plázacicával még barátkoznia kell. Virág késett. Elárulja, hogy stratégiai hibát követett el, amikor órákig tartó szemlélődéssel kezdett és a jó ötletekre nem csapott rá. Később a 240 üzlet tengerében elveszett és már nem emlékezett rá, hogy mit hol talál.

Kései ebédünk közben beszélgetünk róla, hogy mi legyen majd a karácsonyi menünk. Elhatározzuk, hogy helyi specialitást eszünk. A spanyolok karácsonykor előszeretettel készítik a Besugo al horno- t, az otthon nem annyira ismert tengeri durbincsot. Az internetes szakácskönyv szerint ez egy citromlében és fehérborban párolt, majd sütőben fokhagymás burgonyával egybesütött étel, amit szenteste fogyasztanak. Addig azonban lottózunk, ugyanis december 22-én a Karácsony ünneplése a Karácsonyi Lottó (La Lotería de Navidad) vásárlásával kezdődik. Az egész ország játszik, mert egy élő tévéshowban húzzák ki a számokat legnépszerűbb énekeseik, színészeik és sportolóik segítségével. Ez egy katolikus ország, tehát a vallásos spanyolok természetesen részt vesznek az éjféli misén, amit itt La Misa de Gallo-nak hívnak, ami a Kakas Miséjét jelenti, mivel a mise csak hajnalban ér véget, amikor megszólalnak a kakasok. Az USA-ban már voltam éjféli misén, ami inkább hasonlított egy musical-re. Remélem rá tudom venni edzőtáboros kollégáimat erre az érdekes programra. Itt Karácsony első napján ajándékozzák meg az emberek egymást, mi maradunk a magyar előeste hagyományánál. Sajnos azonban karácsonyfánk nem lesz. Még szerencse, hogy Oravecz Orsi sajátkészítésű adventi koszorúja díszíti a nappalinkat.

Ruiz, a Santa Clara vezető edzője már felhívta a figyelmemet, hogy itt a hagyományokhoz híven december 28-án megtartják a Szent Ártatlanok napját, ami tulajdonképpen a bolondok napja. Ne lepődjünk majd meg a vicceken. Udvarias szólt, tehát gyanítom készül valamivel. Ő mesélte azt is, hogy Szilveszter (La Nochevieja) éjszakán mindenki 12 szőlőszemet és pezsgőt kap. Annak érdekében, hogy szerencsések legyenek, a szőlőszemeket egyenként kell lenyelni amikor éjfélt üt az óra.

Amikor nálunk Magyarországon már a kuka mellé állítják a karácsonyfákat, itt akkor érkezünk a karácsony-újévi időszak legfontosabb ünnepéhez, a Vízkereszthez (los Epifanía) január 6-án. Ekkor az spanyolok a Három Napkeleti Bölcsre emlékeznek, akik a hagyomány szerint átutaztak az országon. Vízkeresztkor a gyerekek kiteszik a szalmával vagy árpával kitömött cipőiket az ablakpárkányra, hogy abrakot adjanak a Napkeleti Bölcsek lovainak. A rossz gyerekeknek - a poklot jelképező - szén jár, amely barna marcipándarabok formáját ölti, melyek közül néhányat cukormáz legyek díszítenek. Reggel a családtagok összegyűlnek, hogy mindannyian egyenek a Vízkereszti Tortából, ami ovális alakú sütemény, és csak ezen a napon fogyasztják. A spanyol karácsonyi süteményt “bol des rey”-nek nevezik. Készítőjük kis ajándékokat, pénzérmét és egy szem babot rejt el bennük. A bab meglelője “király” lesz, viszont jövőre neki kell fizetnie a süteményt. Ilyet is fogunk sütni, de addig meg kell találnom a receptjét az interneten, lehetőleg nem spanyolul.

Ma kora hajnalban ébredtem, ami bosszantó, ugyanis vasárnap a pihenő napunk. De fájt a nyakam, ami a tegnapi csepergős hideg esőben megfázhatott és egy kicsit még el is aludtam. Az eső és a hideg ellenére edzettünk szombaton egy fél napot. Nekünk ez is munkanap. Chippünket gyakoroltuk, amit azért is jól tettünk, mert a hét végi csoportos gyerek órák miatt megtelt a driving range a kicsikkel. Kora délután haza siettünk a tiszta és meleg lakásba, majd a fürdés után ebéd következett. A tegnapi kagylótészta ma dinsztelt káposztával találkozott a tányérunkon. Elárulok egy apró trükköt a boszorkánykonyhámból. A dinsztelés közepénél egy kiskanál ecet meggátolja, hogy leégessük és ezáltal keserűvé tegyük a művet, de a végén egy fej káposzta esetén két evőkanál cukor remekül bebarnítja, karamellizálja a káposztát. Jing jang a szájban. Törött bors, só, ecet, cukor. Jelentem elfogyott. Öcsi két nagy tányérral, de még Virág is szó nélkül eltüntette az ételt angyalka módjára.

Eltelt egy hét az edzőtáborunkból. A tizenegyből egy. Többet golfozunk, de nem játszunk jobban. Ez természetes. Először is életmódunkban kell sportolóvá válnunk. A reggeli torna, a napi edzések, a váltakozó esti jóga vagy tengerparti gyors gyaloglás fárasztó hat napja nem tesz jót az eddig begyakorolt technikánknak. Ezt a szakaszt alapozásnak hívják és legalább hat hétig tart. Utána azonban a tükör nem hazudik. Öcsivel mi már fizikai állapotunk csúcsán vagyunk, a sérülés mentes optimalizálás a célunk. Izomrostjaink közül kipréselődik a zsír, szálkásabbak leszünk és ettől majd jobban bírjuk a terhelést. Virágnál izomépítés, tömegnövelés is szerepet kap. Hiába szép a lendítése ezeknek a kamasz lányoknak, ha csak a lendület viszi, nem lesz erő benne. Az ütésben ott kell lennie a test tömegének, a labda sebességében pedig az izmok hajításának. No mindez nem helyettesíti a technikát. Minden nap mérlegelünk. Virágom fél kilót fogyott, de jól eszik! Eljutott oda, hogy szabályosan csinálja a hasizomgyakorlatokat és meg sem kottyan neki négyszer 15 fekvőtámasz. Hetente öttel növeljük az ismétlés számot. A reggeli blogírásomat most nem kell félre tennem, vasárnap nincs reggeli torna.

Tegnap délután elmentünk shoppingolni Marbella legnagyobb bevásárló központjába. Pontosabban 280 üzletével a Napos Part legnagyobb forgalmú shopping centere a La Canada. Mi természetesen a Golf USA boltjában kezdtünk és az 50%-os leértékelésnek engedve Öcsi és Virág is meglepte magát egy-egy remek Adidas golf edzőcipővel. Lubickoltunk a hatalmas kínálatban, mindent kipróbáltunk és megnéztünk. Repültek az órák. Kerestünk még műhímzőt is, de nem találtunk. Pedig Virág új Tour bag-je rövidesen megérkezik és szeretnénk rávarratni majd a nevét és a magyar zászlót. Csábított minket a nyolc vetítőtermes mozi és a húsz pályás bowling, de már mindenhez fáradtak voltunk. Este a szokásos DVD nézés közben majdnem elaludtam, pedig a „Míg a jackpot el nem választ” Cameron Diazzal és Ashton Kutcherrel fergeteges móka. Korán feküdtem és sajna korán keltem. Elaludtam a nyakam vagy megfázott? Ezt a nyakasságomat remélem elhagyom.

Éppen azon töprengtem el a driving range vécéjében, hogy honnan olyan ismerős a tisztítószer illata, amikor lakásunk tulajdonosa riasztott. A Telefonica munkatársa az üdülőtelep irodája előtt vár rajtra készen, hogy beszerelje a vonalas internetet. Mindez tegnap reggel. Pedig elsők voltunk a golfpályán. Tiszta égbolt, a felhőtlenség oka az erős, bag borogató szél. A biztonsági őr valószínű, hogy már messziről megismeri terepjárónkat, de a sorompót lent tartja, amíg nem beszélünk. Ő mindig megkérdi mosolyogva: - Golf? Ma megelőztem és az 1983-as régi spanyol slágerből elénekeltem neki, hogy „vamos a la playa, o oooó”. Meglepetésében szó nélkül felcsapta a piros fehér csíkosra festett pöcköt. Aztán mentem a vécébe, ahol megcsapott az ismerős illat. Jó mélyeket lélegeztem. Tudom nem illik nyilvános illemhelyen, de ez a szag? Megvan! Az óvodám mosdója, a frissen száradt tiszta, ropogós lepedők nyári illata, a délutáni alvások emlékeimben megragadt szimata. Amint belefúrtam orromat a plédbe. Mosolyogva vezettem vissza Cabopinoba.

– Paco – mutatkozott be az alacsony, fekete emberke. Két utcányit tekeregtünk az üdülőben, majd mellém parkolt furgonjával. Cigarettával a szájában indult a lépcsőház felé. Már majdnem szóltam, hogy a lakás nemdohányzó, de elhajította a csikket. Teát főztem és kiteregettem a reggeli mosást, mire végzett. Gyorsan dolgozott és nem zavartatva magát, hogy egy kukkot sem beszélek spanyolul, elhadarta a tudnivalókat. Szerencsére a wifi sugárzó egységének az alján ott a kód, a többit a laptopomra bízom. Úgy elrohant az emberem, hogy a konyhaablakból éppen idejében kattintottam ki a kapunyitót. Már a parkoló vasrácsa előtt toporgott.

A Santa Clara Golf Club a verőfényes napsütés ellenére sem népesedett be. Árnyékban kifejezetten hűvös volt a szél. A rövidjáték edzésünknek a csúcspontja Öcsi által javasolt játék volt. Up & Down, avagy a biztonsági játék gyakorlása. Amikor közelítő ütésünkkel nem találjuk el a gyeptálcát, hanem a környékén hullot alá a labdánk, elővehetjük chipp ütésünket. A húszméteren belüli, kicsit repül – többet gurul fajtájú labda mozgatás pontossága fontos, hiszen utána egy gurítással kell megoldani a lyukba helyezést, ha part akarunk elérni. A feladat az volt, hogy a chipping gyakorló területen kiválasztottunk három könnyű, három közepes és három nehéz pozíciót. Ütéseinket számoltuk. A kilenc helyzetben a mentett par játék 18 ütés (1 chipp – 1 putt) lett volna, a bogey eredmény pedig 27 (1 chipp – 2 putt). A többieket nem figyeltem, de az én 24-em amolyan edzőtábor eleji. A teljes lendítésnél felkapkodtam olykor korán a sarkamat, míg Virágnál is felfedeztem egy-két figyelmetlenségből fakadó rossz ütésfogást, nyakhoz lendítést. Szétszórtságunkat úgy gyógykezeltük, hogy amíg Öcsi a szélessávú világhálón udvarolt távoli barátnőjének, mi lányok elmentünk vásárolni. Öcsi nem a szavak embere, mert barátnőjének a figyelmébe ajánlotta a blogomat, mint hétköznapjainak hű tükrét, ne neki kelljen beszámolnia a történésekről. Mindenesetre a lovebox.hu felizzott tegnap este Marbella és Budapest között.