Fodor Krisztina blogja

Tegnap arról írtam, hogy a két szabályalkotó szervezet (R&A és az USGA) együttműködése nem mindig felhőtlen. Ennek gyökerei a függetlenségi háborúig nyúlnak vissza, amikor a golf pont a Brit hagyományok miatt volt népszerűtlen a telepesek között. A II. Világháború utáni győzelem a golfban is jobban szövetségessé tette az Atlanti óceán két partján élő golfozókat. Azonban az új világ golfozói csak partneri alapon tudták elképzelni az együttműködést, arról nem is beszélve, hogy a Ryder Kupában 1935-től 1983-ig megszakítás nélkül győzedelmeskedő amerikaiak joggal gondolhatták, hogy felnőttek az Óhaza sportjához. Az utolsó botrányos és asztalcsapkodós egyeztetésre 1998-ban került sor, amikor a driverek rugalmassági mutatójában az angolok nem engedtek. A kezdő nagyfejű ütők „spring-effect”-je, a homlok rugózása jobban kilövi a labdát. A jelentős technikai újításnak a legjelentősebb támogatói a felszerelésgyártók voltak. Ki ne cserélné le a driverét egy újabbra, ha edzések nélkül is megnyúlik a kezdő ütése.

Az angolok érvelésében is volt logika. Golfpályáik zöme a 200 yard-os (kb. 180 méteres) kezdőütésekre épült. A labdák lehullásának területei, az akadályok és a 18 szakasz nehézségi mutatója mind ebből következik. Akkoriban a 300 köbcentis rugalmas felületű driverekkel egy jó amatőr is elreptette 300 yardig (kb. 270 méter) a labdáját. Az USGA elment a „falig” és jegyzőkönyvön kívül megpendítették még a British Open bojkottját is. Az egyik főszponzor (ROLEX) józan gondolkodású elnöke Walter Fischer hűtötte le az urakat és üzente meg nekik, amíg nem egyeznek meg, nincs támogatás. Megegyeztek. A 15 foknál kisebb dőlés szögű (Loft) “Driver” nem rendelkezhet -a R&A által jóváhagyott készülék mérése alapján meghatározott- 0,830-as értéknél magasabb rugalmassági tulajdonsággal. Nem untatva a kedves olvasót műszaki adatokkal, a vitapartnerek valahol középen találkoztak. Az már egy másik kérdés, hogy Tiger Woods játéka ezután mindent felülírt. Amíg az angolok nem kaptak észbe, neki „rövidebbek” voltak a szigetországi bajnok pályák is.

Ma van az utolsó idei PGA elméleti oktatásunk a TF-en. Magamtól már egy hete Spanyolországban lennék, de fontos, hogy az egyetemi előadóktól személyesen hallhassam az anyagot. A jegyzeteim egyben a forrásmunkám. Megtanultam a könyv írásánál is, hogy nagy alázattal és türelemmel kell minden egyes információ után mennem. A napokban ért ilyen öröm, mert segítőim kihoztak nekem egy 1944-ből származó légi felvételt a Hadtörténelmi Levéltárból, amely a Svábhegyi golfpályáról készült. Szintén hosszas kutatás után talált meg egy olyan Bobby Jones kép, amelyet 1922-ben egy magyar fényképész, Muray Miklós készített és kincseim közé került Boros Gyula fényképe is 1951-ből. Boros a mai napig az egyetlen major győztes magyar származású golfozó. Nemcsak a könyvem okán van a gyűjtő szenvedélyem, hanem azért is, mert szerintem az idén volt 100 éves a magyar golf. Ahogy ápoljuk történelmünket, úgy gondolunk a jövőnkre.

Házi dolgozatot írok a chip-ről. Nem egy ideális blogtéma, de akit érdekel a golfjáték, annak hasznos lehet ez az áttekintés.

A világ legjobb golfozói, akik a PGA tornáin és az European Tour-on állnak rajthoz átlagosan 13 greenre érkeznek szabályos ütésszámmal körönként. Ezek a férfiak tehát négy-öt alkalommal kénytelenek chippel vagy pitchhel par-ra menteni 18 szakasz alatt. Ennek a sikerén múlik, hogy mennyire lesznek eredményes versenyzők. A körönként elvesztegetett egy ütéssel, akár félmillió dollár veszteséget is elkönyvelhetnek egy évad során.

A magas hendikeppel rendelkező amatőr golfozó körönként csak két-három alkalommal ér szabályos ütésszámmal a greenre. Emiatt nagyon sok lehetősége van a rövidjátékát próbára tenni, ami legalább 12 chip esélyt jelent a 18 szakasz alatt. Ha minden második „Up & Down” sikerül, akkor már 6 ütéssel kevesebbet írhat az eredményjelző kártyájára. Az alacsony ütésszámhoz és a jó rövidjátékhoz vezető út a technikailag szabályosan kivitelezett chip ütésen keresztül vezet.

A golfjáték korai szakaszában, amikor még az ütőfejeket fából faragták, a chip helyett a hosszú „run-up” ütésekkel próbálkoztak. A XIX. század közepéig hasznosan alkalmazták a greenekre a felfuttatást, mert a pályákon akkoriban még nem védték bunkerek a greeneket. Az 1800-as évek végére általánossá vált a vasak használata. Az ütőket eleinte „rut iron”-nak nevezték, majd becézték „niblick”-nek és végül a ma is használatos wedge-nek hívták őket. A vasütők fejének egyre laposabb dőlésszöge miatt egyre inkább elterjedt az új stílus, a napjainkban jellemző chipping és pitching technika, hogy a labdát nagyon pontosan berepítik a greenre. Mi a különbség a chip és a pitch között? Egyszerű képpel illusztrálva a pitchnél a labda több időt tölt a levegőben, mint a földön. Hosszabb és magasabb röppályát ível a labda, mint a chipnél, ahol fordítva történik, vagyis keveset száll, és többet gurul a labda a lyuk felé. Chip – (forgács, törmelék, szilánk – MTA Sztaki angolszótár) Chipping, chippelés, chip ütés definíciója: Ezt az ütésfajtát akkor választja a golfozó, amikor nagyon közel került a greenhez. Akár kétméteres távolságon is működik, de hasznos lehet akár harminc méterig. Az ütéshez használnak 6 vastól PW, SW, LW-ig sorakozó ütőket, attól függően, mennyire és hogyan fekszik a labda a lyuktól. A mozgáskoordinációja a gurítás utáni legegyszerűbb mozdulatsor.

A chip ütés technikája.
Az ütőfogásnál a nyelet egy féltenyérnyivel lejjebb fogjuk meg könnyedén. A csuklót határozottan tartjuk, miközben a kezek passzívak. A teljes lendítéshez képest kezünk közelebb helyezkedik el a labdához. Ezzel a 4-5 centiméter rövidítéssel hatékonyabban mozgatjuk, kontroláljuk az ütőt. Az alapbeállásból mozdulunk el a chip ütés beállásába. A váll síkja rámutat a célra. A csípő és a lábfejek a célra tartásból nyitnak 20 fokot. (Jobbkezes játékosnak balra!) A két sarok között csak egy lábfejnyi (15 cm) távolságot hagyjunk. A labda a jobb cipő orrának vonalában helyezkedik el (balkezeseknek fordítva). Az ütőfej felülete merőleges a zászlóval összekötött vonalra. A nyelet kulcsoló kezeinket a bal combunk belső részénél (a lovagló izmoknál) tartjuk. Testünkkel kicsit balra dőlünk, úgy hogy tömegünk 70%-a a bal lábra nehezedik. Teljes lendítést soha nem alkalmazunk, mert a közelség nem indokolja. A hinta mozdulat, az ütő lengetése laza, ritmikus, egyenletes. A törzs először enyhén jobbra fordul, majd vissza balra. A vállak és a karok háromszöge megtartva egységét, a törzzsel együtt szinkronban mozog. Az elfordulás következtében kisebb súlyáthelyezéssel élhetünk, de ez nem lehet az alap elosztás (70-30%) arányát 10%-nál jobban felborító törzsdöntés. Az előrelendítés mindig egy negyedével hosszabb, mint a hátralendítés távolsága. Mielőtt a próbalendítéseket elvégeznénk, szerencsés megtervezni az ütést. Elképzeljük, hogy mekkorát lendítünk, milyen távolságban és hol akarjuk leejteni a labdát. Az a greenen mennyit és merre guruljon.

A meredekebb dőlésszögű vasütőkkel (6, 7, 8.) laposabban száll a labdánk, de annál tovább gurul, míg a nyitottabb fejű vasütőkkel (9, PW, SW, LW) jobban meg tudjuk emelni a labdánkat, amely leesve kevesebbet halad a greenen. Az ütőválasztást meghatározza a labda távolsága a zászlótól, a célvonal greenre eső szakasza, a green domborzati viszonyai, a labda fekvése, a labdát körülvevő fű magassága, sűrűsége.

A legemlékezetesebb chip: a 2005-ös Masters (Augusta) Tiger Woods 16. lyukon ütött birdie chip-je miatt lett igazán emlékezetes. Ezután fantasztikus, hihetetlenül izgalmas párharcot vívott Chris DiMarco ellen, amelyet a rájátszásban tudott megnyerni.

Zavarban vagyok. Egy sokszorosan végiggondolt, elsöprő erejű cikket akartam írni a magyar golfról, mármint hogy legjobb volna, ha kis hazánkban játszana Tiger Woods visszakönyörögve az amatőr státusát. Ezt nagyon csípte volna a Blog olvasó, hiszen Tiger tudvalevőleg amerikai profi golfozó. A legutóbbi hírek szerint Mexikóban épít egy bajnok pályát és lábadozik, majd 2009-ben tér vissza a versenyzéshez. Normális embernek eszébe sem jutna őt a magyar amatőr golfba bedobni, de ebben az országban ma épp a kivitelezhetetlen és extrém ötleteknek áll a zászló.

Mondom, már kész is volt fejben a naplóbejegyzés, aludtam rá egy keveset, erre fel megjelent a Nemzeti Sport Online oldalán, egy többszörösen vastag cím, a Forbes Magazinra hivatkozva, s pontosan így szólt: „Woods vezeti a kereseti listát!”. Majd kibontva, hogy a profi golfozó, amerikai sztár pontosan kétszer annyit tesz zsebre, mint az őt követő ugyancsak amerikai boksz csillag Oscar de la Hoya. De David Beckham, Kobe Bryant és Roger Federer csomagban kevesebbet keres, mint ő egyedül. Immár ötödik éve 100 millió dollárt visz haza, ami a mai árfolyamon 18 milliárd 970 millió forint. Ha forintban tartaná a pénzét, akkor persze fél év sem kell és visszaváltva dollárra, de la Hoya adócsoportjába tartozhatna. De talán súgnak neki. Szóval ezt a Tiger projektet kellene megvennünk, mert a magyar amatőr golf előtt nemcsak éghajlatilag vannak a hideg napok.

Magyar golfozó pontosan tudja, mit jelent ez. Vannak objektív igazságok. Komoly ember hallgat, hümmög. Maximum kérdez. Kell nekünk ez a Tiger? Nagyon gyanús, hogy ilyen sok pénzt csinál a golfból! Egy évi keresete több mint a magyar golfipar eddigi összes forgalma beleértve a pályák, a klubházak árát is. Tehát megvehetne minket kilóra. Egyből tíz golfpálya tulajdonosa lehetne és azt a négy ígéretes építkezést is ő fejezhetné be. Alanyi jogon lenne ő a szövetség és az alkalmazottaival bővített elnökség mindig teret engedne a főnök ötleteinek.

Féltő, óvó és meleg tekintettel nézne körbe, mint vezérlő fejedelem. Megszüntetne minden pereskedést, mert ugye bevásárolná magát az alperesbe és a felperesbe, ezért az okafogyott. Megerősítené a klubigazgatóinak utasításait, hogy a labdanyomokat a green-en mindig ki kell javítani és a bag-jét mindenki oda rakja a green mellett, ahol majd elhagyja a szakaszt. Aki pedig nem áll be a sorba, azt elkívánná melegebb éghajlatra. Meghívhatná például magához, a napsütötte Kaliforniába.

Veszélyes dolog PR mezőkre tévedni, én csak tudom. A jó hír néma, lásd az I. Magyar Szuperbajnokság végeredménye jegyzetem írásakor még nem olvasható a golfnet.hu-n. Pedig a Pólus Palace Golf Clubról el kell ismerni, hogy példamutatóan mindig a leggyorsabban teszi fel az internetre az információt. Ezúttal nem. Mint highland-es persze tudom, hogy Szigeti Csaba nyerte a versenyt 69 ütéssel és Böndicz Gergő pedig 73-mal lett a harmadik. Ezúton is gratulálok a két kollégámnak az eredményükhöz. Tehát ez az üzenet még vasárnapig hivatalosan elakadt, de bízzunk benne, hogy megismerhetjük a többi induló ütésszámát is.

Érdekes információ olvasható a Magyar Golf Szövetség honlapján ma még vezető hírként. >>>
Junior Magyar Bajnok a Mokkában. Azoknak pedig, akik nem látták a média eseményt segítségül egy visszanézési lehetőség. >>>

Kővári Dánielt Liptai Claudia kérdezi 2 perc 54 másodpercben. Az élő stúdió beszélgetés beharangozójának címe „A magyar Tiger Woods”. Azonban, ha valakinek ez elkerülte volna a figyelmét, akkor egy a képre úsztatott feliratban kiírják a beszélgetés alatt, hogy „15 éves a magyar Tiger Woods”. Aztán Claudia még beszélgetés közben ott a driver bemutatásánál is használja jelzőként, hogy „ugye, aki egy magyar Tiger Woods”. Szóba kerül a legutóbbi skóciai verseny is. A műsorvezető nő a fősodorban kérdez, hányadik lettél, aztán válasz híján újra, hogy milyen eredménnyel stb. Dani tiltakozik, hogy a 45. hely szerinte rossz, de legalábbis lehetett volna jobb is.

Remélem eddig tényszerű voltam és senki érzékenységét nem sértem. Na, majd most! :o) Szóval én pont fordítva csináltam volna. Nem engedném, hogy Tiger Woods-hoz hasonlítsanak 15 évesen, de még az egykori kamaszhoz sem. Aztán az a skóciai szereplés pedig nemhogy kudarc, hanem érdem. Mert itthon a kategóriájában mindent megnyert és teljesen jogosan kapott meghívást, amire nagyon büszkének kell lenni. Ott pedig a tornasorban a 45. Arról nem a Dani tehet, hogy nincs hazánk mögött egy évszázados golfkultúra, harmadik generációs golfedzők, klubonként 30-40 tehetséges junior scratch játékos. Dani eredménye tehát minden elismerést kiérdemel, de nem szabadna ilyen helyzetbe hozni, hogy esetleg szépen ívelő golfkarrierje ne érhesse utol a közeg ellenállása miatt Szigeti Csabáét, ifj. Tóth Janóét és Böndicz Gergőét. Hogy egy-két kiemelkedő magyar golfozó férfit említsek.

Arról nem is beszélve, hogy észre tetszettek venni, mi volt a MOKKA rovatának címe? SZNOBVADÁSZ! Értelmezés itt >>> Most akkor ki kivel van?

Amikor golfról esik szó, bizonyos értelemben kétféle sportról beszélünk. Mindkettőnél ütővel juttatjuk a labdát a lyukba. Az egyiknél azonban eleinte repül a labda, majd pattogva gurul, amíg meg nem áll. A másiknál csak gurul. Ez utóbbit angol nevén putt-nak hívjuk (pattnak ejtjük). A legjobb játékosok egy 72 ütésre felmért golfpályát, amikor nullára játszanak, 72 ütéssel teljesítik. Ebből a klasszikus 18 szakaszos kialakítást feltételezve (4db par 3-as, 10 db par 4-es, 4 db par 5-ös) úgy adódik össze a 72 ütés elvileg, hogy 14 drive után 4 közelítő ütéssel, 18 green-re célzott találattal és 36 gurítással számolhatunk. Statisztikánk szerint tehát a legjobbak 14-szer veszik elő a drive-erüket, 4-szer a fa ütőiket és 18-szor a vasakat, wedge-ket. A 36 alkalommal a putter vezet. Tehát ez az ütő és ez az ütésfajta golfozásunk felét jelenti. Gyakorlásnál gondolunk erre? Verseny előtt sokszor tapasztaltam, hogy van olyan játékos, aki elüt két kosár labdát is bemelegítésnél, de már a gurításra nem jut ideje.

A jó gurítás a jó eszköz megválasztásával kezdődik. Itt nem szabad spórolni, mint a labdáknál javasoltam. Ennél a műfajnál a teljesen kezdőnek is a legjobbat ajánlom, mert a gyakorlásnál úgymond a legjobb szolgáltatáshoz kell alkalmazkodnia. Egy jó ütővel hamarabb meg lehet tanulni a gurítás ritmusát, célzását. Olyan ez, mint a puska. Egy jó lövész már a rosszul beállított fegyverrel is hatékonyabban bánik, de egy kezdő a céltáblát sem találja el vele. Amerikai rövidjáték mesterem Gary Hopkins azt tanácsolta, hogy a világ legjobb golfozóinak a bag-jét lessem milyen putter-eket használnak, mert az ütőgyártók velük tesztelik a legújabb fejlesztéseiket. Az első készletembe (2004) így került Annika Sörenstam által használt, 2001-ben megalkotott Odyssey White Hot 2-Ball. Annika abban az évben ütötte meg az 59-et (par 72-es pályán) nőként a mai napig egyedül tartva ezt a rekordot. 2006-ban Tiger Woods kedvencét, a Scotty Cameron putterét vettem át én is. Ezzel állítottam be a magyar női rekordot (69 Hencsén). Ezt az ütőt adtam át a fél éve golfozó Rózsa Csilla tanítványomnak, aki rosszabb pillanataimban elver a putt-versenyben. Csilla edzésének a felét a puttolás teszi ki és ha így halad, akkor nem lesz ellenfele a green-en. Visszatérve a puttereimhez az idén újra váltottam, visszatértem az Odyssey-hez, akik kijöttek a Black Series-szel. Ez ötvözi a legújabb kutatások eredményeit. Ugyanis mallet és inzert típusú egyben. De nézzük át milyen fajták kaphatóak a boltban és milyen előnyökkel rendelkeznek.

Ha elérhető a puttered, akkor itt a pillanat, hogy vedd elő és teszteljük együtt. A nyél és az ütőfej rögzítésétől kb. 10 centire (az én ütőmön 13 centi) keressük meg a súlypontot, ahol az ujjunkon tartva nem billen le.

Jól látható, hogy az első putterem, az Odyssey White Hot 2-Ball ütőfelülete felfelé néz, és a talajjal párhuzamosan állapodott meg. A tömegközéppontja a nyél tengelye alatt helyezkedik el. Ezzel az ütővel a gurításnál a putter fejét egyenes vonalon kell mozgatni hátra és előre. Ez a súlyozás a célra merőlegesen igyekszik tartani az ütőfelületet. De lássuk be, hogy az ember nem esztergagép és nehezen tartja a síkot. Így kialakították az ütőfelület hegyére súlyozott puttereket, aminek a lényege, hogy az ablaktörlő mozgására hasonló „seprést”, a köríven való mozgatást jól kiegyenlíti, a célra merőlegesen tartva a felületet.

Az Odyssey Black Series ezt tudja, mint látjátok.

A puttereket formájuk alapján is megkülönböztetjük. A hagyományos stílust a blade (penge) putter képviseli. Azt hihetnénk, hogy mára elavult ez a kialakítás. A kezdő játékosoknak valóban nem érdemes ezzel tanulni, mert minden hibát felnagyít. Ugyanakkor a profik ezért használják előszeretettel, mert érzékenysége megmutat minden rossz beidegződést és a leggyorsabb green-eken megbízhatóbban lehet velük dolgozni. A külső súlyozású putternél mesterségesen megnövelték a helyes találati pontot és itt már optimális foltról beszélhetünk.

Profik és amatőrök között egyaránt népszerű, ez a legelterjedtebb típus. Ez a fajta ütővég súlyozású, tehát a köríven mozgatva gurítunk vele. A mallet (döngölő) fajták méretüknél fogva nehezebbek és felületsúlyozásúak. Tömegközéppontjuk a talajhoz közel helyezkedik el, ezért a labda gurításakor a visszapörgést teljesen lecsökkenti. Kevés gyakorlás után is megérezhető vele a pontos távolság. A putter ütőfelületének anyaga is meghatározó. Az egyenletes fém arc számít hagyományosnak. A következő lépcső, amikor ezt a felületet úgy csiszolják fel, hogy a rovátkák az előrepörgést váltsák ki. A szánkázással ellentétben az egyenletesen guruló labda jobban tartja a vonalat.

A betétes putterek a legújabbak és két előnyös tulajdonságuk is van. AZ ütőfelületbe beépített műanyag lapocska egyrészt tompítja az ütéskor jelentkező megugrást és a felület súlykiváltását hátrébb pótolva kiegyensúlyozottabbá válik az ütő. Korábban a nyél elhelyezéssel is variáltak a konstruktőrök arra gondolva, hogy a gurítási vonalat összehozzák a nyél optikai folytatásával. Ezek az öszvérek azonban megbuktak a piacon és mára a leggyakoribb a külső csatlakoztatás. Ennél a putternél a nyelet fogó kéz megelőzi mozgás közben az ütőfelületet és könnyebben tartja a gurítási vonalra mért merőlegest.

Egyébként putter választásnál nem kell figyelembe venni a tudományos vizsgálatokat, mert az árak és a piacra dobás dátuma elárulják, hogy melyik lesz a legjobb.

Kötél Bencével játszom. Golfedzésről szó sem lehet. Úgy tűnik, hogy nincs terv, nincs gyakorlás és mégis van. Nem veheti észre. Az a dolga, hogy pillanatról pillanatra élvezze a játékot, felfedezze a játszóteret, a golfpályát. A tiltott dolgok vonzzák, ezért nem tiltok semmit. Golf kocsit vezet az ölemben ülve, ebihalakra vadászunk a vízakadályban, megcsodálunk minden kígyót, bogarat, virágot gyűjtünk. Ebből a remek időtöltésből olykor kiállunk egy-két ütés kedvéért. Megteszi miattam, de már rohan tovább, lepkét üldöz. Az alig egy méter magas legényke ötven méter felett drive-ol és hihetetlen érzékkel putt-tol. Már megjátszotta a highland-es 7-es, par 4-es szakaszt dupla bogey-ra. Mintegy véletlenül. Bár nincsenek véletlenek, mert szülei maguk is golfoznak és a gömbérzékét, a ritmusérzékét jó helyről örökölte. Édesapja Balázs eddig is sokat foglalkozott vele. Egyensúlyozó képessége korábban, korosztályát megelőzve fejlődött ki és ez a titka. Ennek hiányában felesleges általában nyolcéves kor alatt gyerekekkel foglalkozni. Ugyanakkor Bence alkalmanként mintegy száz labdát elüt és tavasz óta sokat fejlődött a swing-je. Mire nyolcéves lesz, óriási technikai biztonsággal küldi majd a labdáit. Láttam ilyet Spanyolországban, amikor Janóval és Damian-nel edzőtáboroztunk a Soto Grande feletti hegyen. Az Almenara Hotel putting green-jén egy kisfiú adott nekünk leckét gurításból. Nyolcéves volt, remekül beszélt angolul és négyes hendikeppel golfozott.

Tiger Woods 1978-ban két évesen a Mike Douglas show-ban. >>>

Bence négy éves és a kétlabdás trükköt már csukott szemmel tudja. Az alsót kiüti, a felső felrepül a sapkába. >>>

Később az amerikai golfpályákon is találkoztam négy-, ötéves csodagyerekekkel, akikkel nagypapák, apák szorgalmasan gyakoroltak. A gyerekek bármilyen tehetségesek legyenek, ebben a korban nem ez a dolguk. Bence jövőjét tekintve nagy a felelősségünk a szülőkkel együtt. Csak annyit és csak úgy hozzuk helyzetbe a golfot, amennyit ő is enged. Természetesen a jó játékát, sikeres ütéseit jutalmazom. Figyelmetlenségén, elvétett lendítésein átlépünk. Nagy hiba lenne bevésni a rosszat emlékeibe egy-egy korholással. Láttam kollégát golffal nevelni. Golfiskolások versenyén a gyengébben teljesítőket fekvőtámaszra büntette. Érdekes pedagógia, porosz kaszárnya motiváció. Őrmester úr így veti el a félelem magjait. Aztán a magonc kihajt és fácskává cseperedik. Félni fog a rossz ütésektől és az elkerülhetetlen büntetéstől. Ha jól játszik megkönnyebbül, ha rosszul, bűntudata lesz?

Bencével mi csak játszunk. Majd az iskola fegyelmezi, és rendre szoktatja. Időbeosztása és feladatai lesznek. Teljesítenie kell, elvárások fogalmazódnak meg vele szemben. Akkor léphet majd be a golfedzés, a gyakorlás, a tudatos rutin elsajátítása. De csak az iskolakezdés után. A golf így mindig játék marad a számára.

Tegnapi hír, hogy a 108. U.S. Open megnyeréséért nagy árat fizet a golfvilág koronázatlan királya és bal térdében a sebészeknek egy új keresztszalagot kell építeniük. Az újabb műtét elkerülhetetlen! A ranglista vezető manager cége, az IMG által kiadott közlemény szerint az április 15.-én műtött bal térd nem tudott felgyógyulni és a múlt hétvégén kétszeres terhelésnek volt kitéve. A maratoni küzdelem, az egy napos hosszabbítás és a 91 szakaszon át tartó verseny olyan tartós sérülést okozott, hogyha Tiger Woods szeretne még egyáltalán az életben golfozni, akkor minimum az idén le kell állnia.

„A legjobb, ha hallgatok az orvosokra és alávetem magam a beavatkozásnak és a térdem rehabilitációjára koncentrálok.” erősítette meg a sokkoló hírt Tiger Woods. Az egészsége a legfontosabb és az esély, hogy golftörténelmi küldetését teljesíthesse. Inkább törli az idei műsortervét a Ryder Cup-ot, az AT&T National-t, az angliai The Open Championship-pet, a WGC-Bridgestone Invitational-t és a PGA Championship-pet.

„Egy ilyen kiemelkedő tehetségű atlétának, aki ennyire győztes típus, mint Tiger, nagyon nehéz lehet kihagyni a szezont, de nagyon fontos döntés, amit megértünk és teljesen támogatunk.” – mondta a PGA Tour igazgatója Tim Finchmem. Tiger hiánya komoly kiesést okoz majd a nagy tv csatornáknak. A következő hat hónapban a versenytársak eredményei sem lesznek kiemelkedőek, hiszen nem lesznek rákényszerítve a nagyobb teljesítményre. Gondoljunk csak Rocco Mediate fellángolására. A hosszú távú célok azonban felülírnak minden pillanatnyi érdeket. Tiger Woods jelenleg a harmadik 65 nyert tornával, második a 14 major győzelmével és éppen most ünnepelhette, hogy 500. hete vezeti a nemzetközi ranglistát.

Fantasztikus élmény volt és mindez köszönhető egy kis embernek, aki felnőtt a feladathoz. Rocco Mediate rákényszerítette Tiger Woods-ot, hogy komolyan vegye a győzelmét. Rocco számára annyira tét nélküli volt ez a 18 szakaszra kiírt playoff, hogy minden izgalom nélkül állta a sarat a szemmel láthatóan sérült világelsővel szemben. Voltak a játéknak olyan momentumai, hogy joggal hihette mindenki megverhető Tiger playoff-ban. A versengés hőfokára jellemző, hogy a U.S Open győztese még a 90. szakasz után is kétséges volt. Azonban a 91. lyukon a körülmények, a stressz és a kor (Rocco 45 éves) hibázásra kényszerítette Mediate-t.

Tiger megnyerte 14. major versenyét, 11 – 1-re hozta föl playoff statisztikáját. A ma született leendő golfozók pedig majd nehezen értik meg, hogyan fordulhatott elő, hogy nem tíz ütéssel alázta a világelső a playoff-ban a ranglista 157. helyezettjét. A 45 éves úr, aki hat évvel ezelőtt nyert utoljára PGA tornát visszaadja mindazoknak a golfozóknak a hitét, akik a sok gyakorlás mellett a motivációt már-már elvesztve sikertelennek érzik magukat. Rocco, ha nem játszik ezen a héten ilyen parádésan, könnyen búcsút vehetett volna az év végén munkahelyének. Tiger szimpatikus sportember, de most az amerikai közvélemény nem neki szurkolt, hanem Rocco-nak, vagyis az esélytelennek, vagyis maguknak. A kisember belecsöppen egy Hollywood-i történetbe. A forgatókönyv szerint áldozat, el kell vesznie, nem győzhet.

Majdnem megcsinálta! Ugyan a célt nem érte el, de ma reggel fel kell vennie egy legalább ötfős csapatot, hogy média és reklám ügyeit mederbe terelje. Az elérhetetlen álom megvalósíthatóságának lett a szimbóluma egy nap alatt. 25 millió amerikai golfozó zárta a szívébe, még azok is, akik nem neki szurkoltak. Még én is! Előző beírásomban komolytalannak, színészkedőnek minősítettem. Be kell ismernem, hogy tévedtem. Ez a pali zavarban van, azért nevetgél. Kitekintgetései nem szereplési vágyból fakadnak, hanem kapaszkodót keres. Az utolsó esély előtt álló versenyző. Olyan, mint én. Hajjaj, magamat látom benne.

A U.S. Open vasárnapi döntőjére értem haza. Tiger Woods állt fel az egyes tee-re, amikor a zuhanyozás után az ágyba dőltem. A televízió közvetítés egyre álmosabban követtem és igyekeztem ólmos pillantásaimat felpöckölni. Amit láttam az izgalmas volt, ugyanis az utolsó páros: Lee Westwood és Tiger Woods fej-fej mellett jól játszott és mégsem, mert egy hajszál választotta el őket a legjobb formájuktól. Harmincnyolcan előzték meg őket a vasárnapi teljesítményükkel. Az angol fiú az első kilenc szakaszon még tartotta magát és egy bogey és egy birdie egyenleggel, nullával fordult. A klubház felé azonban egyre bizonytalanabb lett és az első négy szakaszon három bogey-t gyűjtött be, amin szépített egy birdie-vel ugyan, de a par-játék már nem javított az ütésszámán. 73 lett a vége. Harmadik lett egy ütéssel lemaradva a playoff-ról!

Tiger és az előtte egy flight-tal haladó ugyancsak amerikai Rocco Mediate között zajlik a néma küzdelem. Illetve nem néma, mert Tiger a nagyfejű egyes fával történt teljes lendítése után, megfeszülő bal térde miatt fájdalmasan nyög. Rocco pedig mindent megmagyaráz, hogy s mint, illetve miért nem. Nem tehetek róla, de Mediate úr golfja engem zavar, mert színházasdit játszik, szerepel. Utána nézve a 45 éves kisember életrajzának nem is csodálkozom. Az amerikai golfsajtó vigyorinak hívja. Saját magát a honlapján Zöld úrnak. Érdekes. Az idei statisztikai adatai szerint azok közé tartozik, akik éppen bent tudnak maradni a legjobbak között. Drive távolság átlaga alapján 174. a PGA-ben. Par alatt fejezte be eggyel mezőny elsőként a U.S. Open döntőjét. Tiger Woods-nak kellett kapaszkodni a 18. szakaszon, hogy egy nyolcméteres birdie putt-tal behozza és egy nappal meghosszabbítsa ötvenezer néző hétvégéjét.

Ma 21 órakor (magyar idő szerint) kezdődik az egyedülálló módon 18 szakaszra kiírt hosszabbítás, ami minden elemében Tiger Woods sikerét jósolja. Egyetlen egy tényezőt nem tudnak azonban a golfguruk sem előre megmondani, hogy miként bírja az újabb terhelést a világelső műtött térde.

Kifejezetten hozzá nem értő focidrukker vagyok. A U.S. Open golfozókból összeállított nemzetek csapatait gond nélkül felsorolom, de az Európa Bajnokság küzdelmeit számomra névtelen játékosok vívják. Ennek ellenére, mint kiemelkedő sportteljesítmény előtt fejet hajtok, sőt nézem az összefoglalókat, amint tehetem. Golf szempontok alapján szurkolok. A Svéd – Spanyol találkozó nehéz eset, mert Annika Sörenstam okán az északiaknak kellene szorítanom, de a feledhetetlen spanyol edzőtáborok miatt inkább az utóbbiakat választom. A hajrában szerzett góllal nyer 2-1-re az Armada. Az esti mérkőzésen az orosz válogatottat helyezem a görög elé. Itt a nyelvtanulásom és az orosz érettségim áll szemben egy-két jól sikerült nyaralással. Sajnálom a kiesett Eb-címvédőt, de az oroszok jobban akarták ezt a győzelmet.

Éjfélkor kerülök ágyba és kapcsolok a U.S. Open élő közvetítésére. Tiger Woods láthatóan jó hangulatban gyakorolgat a driving range-n. A kommentátor szerint fáj a frissen műtött térde. Nem csodálom, ekkora terheléstől. Ugyanakkor mentálisan ez nem rossz. Egy konkrét dolog, amit ismerünk, tudjuk az okát, nagyon nem tudunk rajta változtatni és kitölt verseny közben, elfoglalja gondolatainkat. Nincs már hely másnak. Esetleges aggódásnak, negatív gondolatoknak, rossz és csábító ötleteknek. Nem akarom lyukanként elmesélni a látottakat, csak annyit mondanék, hogy Tiger megint sporttörténetet írt. Két nagyon hosszú eagle-putt-ja ment be és egy birdie-chipp is a lyukban landolt. A 18. szakasz megkezdése előtt még nem ő vezetett, de a klubházba érve egy ütés előnyre tett szert. A rend kedvéért az angol Lee Westwood a legjobb második.

Az amerikai PGA honlapjáról átveszem ide azt a táblázatot, ami a verseny eddigi statisztikáiból talán a legérdekesebb. Melyik lyukon mennyit ütöttek a fiúk? 6984 ütésből csak 15 eagle sikerült és ebből hármat Tiger szerzett. Ez jó ómen és talán az is, hogy neki szurkolok. (A táblázattra kattintva megjelenik nagyban is.)