Archive for the ‘Szigeti Csaba’ Category

Tanácsadó

péntek, december 12th, 2008

kari.jpg

Az angolok nemcsak a golfot fedezték fel korán, hanem az ipari szennyezést és a környezeti ártalmakat is hamar megismerték. Már a 18. századtól létezett náluk a gyógyturizmus. A tüdőkórt a francia Riviérán, illetve a svájci Alpokban kúrálták. A gazdag angol áradatból azonban csak a svájciak tudtak jól kijönni. Ugyanis nem loptak. A svájci parasztházaknál a vendég holmijához nem nyúltak, az árakat nem a pénztárcához szabták. A tisztességes tulajdonságaikat az angolok a svájci bankrendszer kialakításával és felvirágoztatásával hálálták meg.

Mindez csak arról jutott eszembe, hogy Nagy Kaland honlapján elolvastam a Spanyolországban élő vagy oda vágyódó magyarok levelezgetését. Érdekes. Az oldal létrejöttének egyik oka, hogy az internetes közösség hatékonyabban tud egymásnak, egymáson segíteni információkkal. Az általános vélemény, hogy a spanyolok rendesek és segítőkészek, de a kinti magyarokhoz nem szabad fordulni, mert irigyek és kihasználnak. Nekünk golfozóknak azonban van egy legendás marbella-i magyarunk Szőcs Károly személyében, aki nem mellesleg a Magyar Golf Szövetség elnökének tanácsadója. Büszke rá és teljes joggal. Egy ilyen névjegyet míg kis hazánkban hajlamosak megmosolyogni, itt halálosan komolyan veszik, megbecsülik. Ez ott kezdődik, hogy egy spanyol golfklub társalgójában ott függnek a nagy játékosaik fotói. Párhuzamként említeném, hogy mikor kerül fel a falra egy Sárközi, egy Batta , egy Lugosi vagy egy Böndicz portré? Kari egy sikeres magyar Andalúziában. Sikerének aranyfedezete van, mégpedig a munka. Jártam az irodájában, láttam a szép házát, golfoztam vele a klubjában. Nem mondhatom el, hogy alaposan megismertem, de azt biztosan állíthatom, hogy működésének elveit megmutatta. Az beszédes tény, hogy nem panaszkodik! Lehet, hogy nem is magyar? Mindig vidám és a kimondott szó kötelezi. Kari egy szorvány svájci itt a napos parton.

Mondott egy érdekes összefüggést a spanyol golf sikerének titkáról. Ne feledjük, hogy a világ Number 2-es játékosát Sergio Garcia-nak hívják. Itt mindenki golfozik. A teherautósöfőr, az esztergályos és a szállodai alkalmazott. A játék nemcsak a felső tízezer kiváltsága, hanem megteremtik a lehetőségét, hogy a golfpályák mellett felnövő szomszéd gyerekek is ütőt ragadhassanak. Kisorosziban is így volt, különben nem lenne Brúder Balázsunk, Sárközi Ricsink, Szigeti Csabánk. A tehetséges gyerekeket támogatják, versenyeztetik. Náluk egyébként is jóval nagyobb a motiváció. Kari egyébként így tesz a maga módján, ő biztosította a magyar junior válogatottnak a szállást spanyolországi edzőtáboruk idején. Otthon is elindult ez a folyamat. A máriavölgyi Pannónia Golf & Country Clubban egy olyan junior egyesületet hoztak létre, amelyben évi hatezer forintért lehet edzeni és használni a pályát. További anyagi felajánlások érkeznek majd a versenyeztetéshez. Nem az a fontos, hogy ki csinálja, kinek hatékonyabb a junior programja. A junior program annyira az alapokat rakja le, hogy végül is az edzőképzés utánpótlását is onnan kapjuk.

2102.

hétfő, december 8th, 2008

dsc01225.JPG

Tegnap golfmentes napunk volt. Este meggyújtottuk a fenyőfa koszorún a két narancssárga gömbgyertyát és megnéztük a Válótársak című filmet DVD-ről. Reggelink tojásrántotta üresen, ebédünk gombaleves és lencsefőzelék, vacsoránk pedig rostoncsirke csíkok rizzsel. A tengerparti sétánk volt a nap csúcspontja. Ebéd előtt Cabopino kikötőjétől elgyalogoltunk a fövenyen Elviriáig mezítláb. A levegő hőmérséklete 17 C fok, míg a tenger 14 C fokos. Mondanom sem kell, hogy ember nem volt a vízben. A csaknem kétórás menetelés, a hullámok simította homokpadokon való tapicskolás és a dűnék közt a bokáig érő homok gyúrása pihentető. A lábat erőteljesen igénybeveszi ez a séta, a talpunkon levő idegvégződéseket folyamatosan masszírozzák a homokszemcsék, kavicsok és a fölfutó hullámok visszahűtik az összehúzódó ereket. Az intenzív mozgás miatt a sós, jódos levegőt jó mélyen szívjuk le. A csapatunkat este nem kellett ágyba parancsolni, azonban a reggelitornához már kellett a lelkierő.

dsc01244.JPG

Lámpaoltás előtt még olvasgattam az interneten a híreket. Michelle Wie az amerikai profi hölgyek (LPGA) tornasorozatának kvalifikációját megszerezte vasárnap. A négynapos döntőben 7. Helyen végzett. Az első 20 helyezett ugyanis automatikusan megkapja a játékjogot. A most 19 éves Hawaii egyetemista azért került a golf hírfolyam élére, mert az első amerikai kislány volt, akit a NIKE dollármilliókkal támogatott tehetsége miatt és nem tudott élni a szponzorok adta lehetőségekkel és nem alkotott maradandót az LPGA tornákon. A tavalyi évben már szabadkártyához sem juthatott, így kénytelen volt a hagyományos utat követni. Esete tanulságos minden szülő számára, aki csemetéjének golfkarrierjéről álmodik. Michelle apukája B.J. elintézte, hogy gyerekét szponzorálja a NIKE mellett a Sony és, hogy kislánya 15 éves korától profi lehessen. A Hawaii-on rendezett Sony Openek nézettségének jót tett a tinédzser kislány szerepeltetése, ugyanakkor folyamatosan kiújuló csuklósérülése azt mutatta, hogy nem lehet túlterhelni egy fejlődő szervezetet idő előtt. Amerikának is folyamatosan hősökre és újabb rekordokra van szüksége, de a családnak és az edzőnek józannak kell maradnia.

Nekünk is erre lenne szükségünk. A magyar ranglistavezető és nyílt bajnokunk Böndicz Gergő, aki megérdemelten lesz 2008-ban is az Év Golfozója és a R&A amatőr férfi világranglistán a 2102. helyezést érte el (kb. 40 millió amatőr férfi között). Ma ő a legjobb amatőr magyar golfozó, papírja van róla. Gergő minden vágya, hogy profi játékos lehessen. Na ez az út nincs nálunk kitaposva. Az eddigi legnagyobb tehetségeknek korán edzői pályát kellett választaniuk, hogy egyáltalán megéljenek valamiből. Szigeti Csabának és Wilheim Istvánnak sajnos igazán el sem kezdődhetett a játékos karrierje és Gergőt sem keresték meg eredményei alapján a szponzorok. Kifogás mindig lesz. Most a világgazdasági válság. Holnap a kicsi magyar piac. Talán nem szabadna álmodoznunk, hogy egyszer nekünk is lesz egy kiemelkedő golfozónk a nemzetközi profi versenyeken. Annak kell örülnünk, ami van. Szívből gratulálok Gergő világranglista helyezéséhez!

Zárszámadás

vasárnap, november 23rd, 2008

highland-telen.jpg

A V betű lemaradt az akáció elől, mert a -2 fokos hidegben a driving range-dzsel szembe fújó havazás ráfagyott a szőnyegekre. Az utolsó munkanapomra a stoplis golfcipő már nem tartotta a lábat. A szombatot még Koppány Krisztián zárta egy-két piruettel, de nem mindenki olyan ügyes, mint az ex-rugby játékos, ezért a vasárnapi tanítványokat lemondtam. A Highland Golf Club-ban most amúgy is csak síelni lehet, remek dombok vannak a 7-es green-ről a 8-as fairway felé. A hómezővé változott egyetlen budapesti golfpályán amúgy sem találnánk meg a labdáinkat és a rangen sem tud a labdaszedő kocsi mozogni. Legfeljebb hókotró elő lapáttal.

Vége a szezonnak! Illetve a golfszezonnak soha sincs vége, csak olykor szüneteket tart az ember. Alig tíz napos pihenő után leautózom a spanyolországi Marbella-ra, ahol ma 18 fokos, napsütéses idő van. Decemberben az ünnepek miatt nem lesz sok látogatóm, de a hangsúly az első hónapban a saját edzéseken van. Egyrészt meg kell felelni a magyar PGA 2009-es szintfelmérőjének, illetve magam miatt. Január közepétől az egyre javuló időben már sok tanítványom és barátom érkezik a Santa Clara Golf Club-ba. Január és február hónapokban az átlagos középhőmérséklet 15 fok, míg az esős napok száma csak 5. Márciusban már napközben 20 fok fölé fut a hőmérő higanyszála és naponta átlag legalább 6 óra napsütés várható.

De ne szaladjunk annyira előre, maradjunk csak a mánál. Ma lesz a „zárszámadásom”. Első évadomat fejeztem be golfoktatóként. Többszörösen szerencsém volt. Egyrészt nagyon hálás vagyok a Highland tulajdonosainak, hogy egy remek Akadémiát álmodtak meg és amatőr státusom végeztével vezették be jól a budapesti és környékbeli golfozni vágyók számára. Szigeti Csaba vezetőedző lett a főnököm, aki méltán a legnépszerűbb golfedzők egyike. Kollégáimmal, Scridon Laurával, Bősze Pistával és Zsákai Öcsivel remek összhangban dolgozunk és tanulunk együtt. Az új golfklub érdekes versenyeket, remek programokat kínált a golfozóknak. A klubélet pezsgett. Voltak éjszakai golfversenyek és hétköznapi társasági rendezvények. Gyerekcsoportok, nyári táborok és női klubfoglalkozások töltötték ki a hetet hétfőtől vasárnapig. A klubtagok számát hivatalosan nem ismerem, de megkockáztatom, hogy a második legnépesebb egyesület a miénk. Amit biztosan tudok, hogy a tanítványaim száma meghaladta a 100-at. Csak azokat számoltam, akik ötnél több órámra jöttek el. Azt sem titkolom, hogy voltak, akik nem bennem találták meg álmaik edzőjét és négyen gondolták úgy, hogy mással és másutt folytatják a golfleckéket.

Érdekes ez a golf, hogy az edző és játékos, az oktató és tanítvány kapcsolat milyen hamar átvált barátivá, miközben üzleti alapon zajlik. Én sokszor elfelejtem, hogy ma már pénzért csinálom, de látom vendégeimen is, hogy több nekik a golfedzés, mint egy jó árasított vásárlás. Ezt a bensőséges viszonyt és bizalmat köszönöm meg ma este azoknak a Highland Golf Club éttermében egy pohár pezsgővel koccintva, akik némi kockázatot vállalva egy kezdő golfedző-asszisztenshez csapódtak. Remélem sikerül felidéznünk a mintegy kétezer óra legjobb pillanatait. Összemosolygunk, majd könnyek szöknek a szemembe és mindenkinek boldog új szezont kívánok!

A nyár legjobb pillanatait feltettem a YouTube-ra ma délelőtt talált szabadidőmben. Ha a keresőbe beírjátok a nevem (Fodor Kriszta), előjön a videó repertoárom. Kiemelem ide a RICOH Women’s British Open golfversenyének elődöntőjén készült felvételt. (2008. 07. 14.)

Szezon

szombat, november 8th, 2008

teli-green.jpg

Kinek, milyen hosszú a szezon? Nos, a balatoni lángossütőhöz képest a golfoktatók nem panaszkodhatnak. Március elejétől november végéig tart. Itt a Highland Golf Club-ban Szigeti Csaba vezető edzővel és a többi kollégával összenézünk nagy sóhajtások közepette. Mint a maratoni futó, aki beosztva erejét még az utolsó egy kilométeren hajrázik. Három hét és vége életem első golfoktatással töltött szezonjának. Pont jó volt. Ha az időjárás valamilyen okból megtréfálna minket és érdeklődés hiányában elhalasztaná a telet, összefércelné az őszt a tavasszal, én feltenném a kezem. A hétfői pihenőnapokból jártam a PGA iskolába és szerveztem a havi egyszeri női klubot. Igazából havonta egy napom volt magamra. Nem panaszként mondom, tán dicsekszem is.

Amatőr golfozóként sem kellett sok a golféhség kialakulásához. A novemberi leállást követően, két hét pihenő után már viszketett gripp után a tenyerem. Télapó hiába rázta a szakállát, Mikulásra én már a napfényes Kaliforniában terelgettem a labdáim a pálmafák alatti greenek-en. Costa del Sol sem hangzik rosszul és 34 golfpálya okán joggal hívják a spanyol fövenyt újabban Costa del Golfnak.

costa-del-golf-terkep.JPG

Természetesen beszámolok majd blogomban mindenről, ami az utazás során majd történik velem. Három naposra tervezem az autós kirándulást Budapestről Marbella-ra. A leküzdendő távolság 2942 kilométer, amit az útvonaltervező 28 óra 4 perc utazásra kóstál. Letenyénél ki, majd Ljubjana, Fiume, Velence, Verona, Monaco, Cannes, Marseille, Barcelona, Valencia, Alicante, Granada, Malaga útvonalon az új otthonomig. 414 eurós költséggel jár az autózás ViaMichelin szerint, amiből 128 € az útdíj és 276 € a tankolás. Csak alig 60 kilométert kell gurulnom autópályán kívül, a terv szerint. De Michelin tervez, Kriszta végez alapon, sok látnivalót szeretnék megnézni út közben, lencsevégre kapni és a hűtő mágnes gyűjteményemet is gyarapítanám. Jut, eszembe itt is megköszönöm kedves klubtársaimnak és golfozó barátaimnak, hogy a Maldív szigetekről megleptek a frizsider ajtómra egy halacskával.

Amikor elkezdődnek a hideg szelek, zord pára, dér lepi el az őszi golfpályát, a Tétényi fennsíkot, a görög mitológia szerint Adónisz, a küproszi királyfi és kedvese Vénusz, a szépség és a szerelem istennője sírva intenek búcsút egymásnak. Egy őszvégi vadászaton elhunyt ifjút csak tavasztól őszig engedik fel az Alvilágból, hogy szerelmével lehessen. Azonban most elmegy és hosszú útján ég felé könyörgő karú fák, pergő, színes, lehulló levelek kísérik. Szomorúan bújnak el téli vackukra a kis állatok, madarak, s reménykedőn várják az újabb ébredő találkozást. Az életigenlő görögöket ismerve nemcsak az Olümposzra képzeltek volna golfpályát, ha ismerték volna ezt a játékot, hanem az Akherón folyón túlra is, a Kerberosz őrizte halottak birodalmába. Mert lássuk be, hogy a pokol fogalomkörébe, az emberre mérhető büntetések tárházába is illeszkedik ez a játék, hiszen a folyamatos remény, a jobb játékhoz vezető út felér magával a tisztító tűzzel is. Ennek okán kezdődik a következő szezon már idén, december elején.

Bemutató videó >>>

golf-in-costa.jpg

Hasta la vista Baby!

hétfő, október 27th, 2008

nikki-beach.jpg

Egy hónapja hever az íróasztalomon a Mapa de Carreteras Espana a 135. oldalát mutatva felém. Minden reggel és este jól megnézem magamnak a B 2-es kockát. Szokom a gondolatot, ujjbegyemmel autózok a vastagabb és vékonyabb zölddel, pirossal és sárgával jelölt sztrádákon, alsóbb rendű utakon. Nem tudok betelni a látvánnyal, bár semmi különös csak egy 1 : 400.000 felbontású térkép. Úgy tervezem, hogy a B 2-es kockában fogok lakni legalább három hónapig. A legrosszabb az egészben, hogy a hálózatnak ez a része a hajtásnál van a könyvben, és elég nehézkesen lehet a részletekben eligazodni. A kanyargós vonalakon kívül sok a kék, ez valószínű víz, és fura golfozó formájú kis figurák. Ezek lennénk mi decembertől márciusig kedves olvasóm.

A hétvégén egy komoly magyar üzletember vendégeként odarepültem a Földközi tenger andalúziai tengerpartjára, hogy saját szememmel is megnézzem az ajánlatát. A Costa del Sol szerencsére ott tartózkodásom alatt is napos maradt. Malagán szálltam le a repülőről és bérautóval az A7-es sztrádán fél óra alatt a lakáson voltam. Alle Narcisos, vagyis Nárcisz utca a tengertől száz méterre. Éjszaka 15 fok kellemes hűvös, nyitott ablaknál alszom, a tenger hullámai ütemesen gereblyézik a kavicsokat. Reggelim egy frissen facsart narancslé a kertből és egy banánt szakítok hozzá a teraszon. Aztán sietek föl az öt perces autóútra lévő Santa Clara Golf Club-ba, ahol már vár rám Salvador Ruiz a helyi vezetőedző és beosztott munkatársa Iván Mangas Ortega. Itt fogok edzeni a télen és nem Amerikában. 2004-ben már voltam spanyolországi edzőtáborban ifjú Tóth Janóval, Damian MacPherson-nal és Wilheim Istvánnal egy hónapig és nagyon szép élményeket szereztem, sokat tudtam fejlődni a nagyon technikás pályákon. Szigeti Csabával és barátaival, tanítványaival is golfoztam egy héten át Marbella környékén. Csabának köszönhetem az egyik legfinomabb spanyol ételkülönlegesség megismerését és vele együtt mindig Gambas y Pil-t (fokhagymás olíva olajon pirított rákok) rendelek a helyi éttermekben.

A driving range-n bemelegítettünk, majd irány a 18 szakaszos, par 71-es 5878 méteres pálya. Ruiz gyönyörűen golfozik, egy kicsit ugyan egyenesebb a dereka, de kiderül, hogy egy makacs sérülés miatt nem hajol eléggé előre. Így is par alatt játszik kettővel. Nekem valahogy az ismeretlen pályákon mindig nagyobb szerencsém van, és plusz kettőnél teszem a táskába a kölcsön kapott ütőket. Kései uzsonnára gyűlünk össze a teraszon, mellénk telepszik a golfpálya magyar tulajdonosa is. Na, milyen? – kérdezi Ruizt, aki félreértve dicséri a klubszendvicset. – A csaj, hogyan játszik? – fut neki még egyszer ismerősöm. – A szendvics jobb!– nevet nagyot a spanyol golfedző és barátságosan hátba ver. Elköszönök a sörözés közben egyre hangosabb csapattól, de a klubház panorámás teraszáról a nevetgélésük még messze elkísér a parkolóig. Megnézem azt az apartman házat, amit ismerősöm ajánlott, ahol olcsón lakhatnak majd a hozzám kiérkező rokonaim, barátaim és tanítványaim. A fotókra kattintgatva meg tudjátok nézni nagyobban is a képeket. A látvány hiteles, mert én fotóztam. Minden új és ragyog a tisztaságtól, semmi mediterrán, délies lazaság. A többi képet itt látjátok a galériában >>>.

Este a nappali 28 fok után a még mindig meleg homokban sétáltam a parton. Elcsíptem egy remek naplementét és elmentünk golfozó barátaimmal a Nikki Beach-re, ahol a hétvégén White-party-t tartanak. Az eredeti Miamiban van az One Ocean Drive-on, de ez se rossz. A pálmafák, a napsütés, a kertben termő narancsfa és a teraszon érlelt banán, no meg az a húsz golfpálya, ami félórán belül érhető el a környéken megerősített bennem, hogy itt a helyem. Megköszöntem vendéglátóimnak a lehetőséget és hazaérve el kezdtem szervezni a szilveszteri bulit Marbella-ra.

SZNOBVADÁSZ

vasárnap, október 5th, 2008

tiger-woods.jpg

Veszélyes dolog PR mezőkre tévedni, én csak tudom. A jó hír néma, lásd az I. Magyar Szuperbajnokság végeredménye jegyzetem írásakor még nem olvasható a golfnet.hu-n. Pedig a Pólus Palace Golf Clubról el kell ismerni, hogy példamutatóan mindig a leggyorsabban teszi fel az internetre az információt. Ezúttal nem. Mint highland-es persze tudom, hogy Szigeti Csaba nyerte a versenyt 69 ütéssel és Böndicz Gergő pedig 73-mal lett a harmadik. Ezúton is gratulálok a két kollégámnak az eredményükhöz. Tehát ez az üzenet még vasárnapig hivatalosan elakadt, de bízzunk benne, hogy megismerhetjük a többi induló ütésszámát is.

Érdekes információ olvasható a Magyar Golf Szövetség honlapján ma még vezető hírként. >>>
Junior Magyar Bajnok a Mokkában. Azoknak pedig, akik nem látták a média eseményt segítségül egy visszanézési lehetőség. >>>

Kővári Dánielt Liptai Claudia kérdezi 2 perc 54 másodpercben. Az élő stúdió beszélgetés beharangozójának címe „A magyar Tiger Woods”. Azonban, ha valakinek ez elkerülte volna a figyelmét, akkor egy a képre úsztatott feliratban kiírják a beszélgetés alatt, hogy „15 éves a magyar Tiger Woods”. Aztán Claudia még beszélgetés közben ott a driver bemutatásánál is használja jelzőként, hogy „ugye, aki egy magyar Tiger Woods”. Szóba kerül a legutóbbi skóciai verseny is. A műsorvezető nő a fősodorban kérdez, hányadik lettél, aztán válasz híján újra, hogy milyen eredménnyel stb. Dani tiltakozik, hogy a 45. hely szerinte rossz, de legalábbis lehetett volna jobb is.

Remélem eddig tényszerű voltam és senki érzékenységét nem sértem. Na, majd most! :o) Szóval én pont fordítva csináltam volna. Nem engedném, hogy Tiger Woods-hoz hasonlítsanak 15 évesen, de még az egykori kamaszhoz sem. Aztán az a skóciai szereplés pedig nemhogy kudarc, hanem érdem. Mert itthon a kategóriájában mindent megnyert és teljesen jogosan kapott meghívást, amire nagyon büszkének kell lenni. Ott pedig a tornasorban a 45. Arról nem a Dani tehet, hogy nincs hazánk mögött egy évszázados golfkultúra, harmadik generációs golfedzők, klubonként 30-40 tehetséges junior scratch játékos. Dani eredménye tehát minden elismerést kiérdemel, de nem szabadna ilyen helyzetbe hozni, hogy esetleg szépen ívelő golfkarrierje ne érhesse utol a közeg ellenállása miatt Szigeti Csabáét, ifj. Tóth Janóét és Böndicz Gergőét. Hogy egy-két kiemelkedő magyar golfozó férfit említsek.

Arról nem is beszélve, hogy észre tetszettek venni, mi volt a MOKKA rovatának címe? SZNOBVADÁSZ! Értelmezés itt >>> Most akkor ki kivel van?

Szezon

kedd, szeptember 23rd, 2008

dsc05980.JPG

Ma életem egyik jelentős állomásához értem. Délután vehetem át a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán a Továbbképző Intézet által szervezett középfokú edzői szaktanfolyam bizonyítványát. Jó golfedző nem a papírtól lesz az ember, de az elméleti tudás azért lényeges hátországot jelent. A tapasztalat majd az oktatás minőségét fokozza. Áldom a jó sorsom, hogy a Budapest Highland Golf Club és Akadémia kezdése az én edzői pályám nyitányával egybe esett. Az is remek érzés, hogy Szigeti Csaba vezető-edző a főnököm, aki hiteles amatőr bajnokból vált sikeres edzővé példát mutatva nekünk. Oktató-asszisztens kollégákkal pedig jól összecsiszolódtunk. Scridon Laurával, Zsákai Öcsivel és Bősze Pistával a közös munkák és a balatoni edzőtáborok képzése után mondhatom, hogy barátok vagyunk. Azonos érdeklődési kör, hasonló célok, nagyjából egy korosztály. Tringer Laci úgy hív minket, hogy a kemény mag. Most már viccesen mondja, de eleinte komolyan gondolta. Kellett néhány kocsmázás, kártyaparti és vitorlázás, hogy megismerjen minket. Laci jól oktatja az oktatást és mi jól tanuljuk. Még két év van hátra, hogy igazi golfedzőnek hívhassuk magunkat.

A golfszezonnak koránt sincs vége, a hideg és esős szeptember közepe csak megijesztett minket. A vénasszonyok nyara még hátra van és az október is jónak ígérkezik. Golfklubunkban teltházas volt az elmúlt hétvége. Verseny, tanfolyamok, egyéni edzések. Szép munka volt az első igazi szezon feltöltése Révész Tamás klubigazgatónktól. Visszaszámoltam, hogy 85 egyéni tanítvány jelentkezett nálam oktatásra az idén. Alig négyen-öten voltak köztük, akik már ismerték az alapokat és tíz alatt van azoknak a száma, akik munka vagy család miatt lemorzsolódtak. De hiszem, hogy ők sem tűntek el végleg.

Tegnap voltam az Aranypók raktárában és elhoztam a női klubunk egyenruháját. 150 darab mellény, pólóing és sapka meghímezve. Támogatott áron a három darab együtt kilenc ezer forintba kerül. Szeptember 29-én, hétfőn lesz a következő klubnapunk, ahol mindenki megkapja a felszerelését és önszerveződésünk újabb lépcsőfokára is fellépünk, egyesületté alakulunk. A Budapest Highland Golf Club támogatását nem feledve, ez lesz a bázisunk. Szeretném, hogy az aktív tagjainkkal együtt és közösen dolgoznánk ki a következő év programját, aztán én „nyugdíjba” vonulnék. A remek üzletasszonyok egyedül is el tudják irányítani egyesületünk életét.

Uborkaszezon

kedd, augusztus 12th, 2008

dsc07553.JPG

Jó okom volt kihagyni tíz napot! Egyrészt golfedző-asszisztensképzésen vettem részt a Balatonudvari golfpályán ifj. Tringer László irányítása alatt. Itt se internet, se időm. Majd tegnaptól a legnépesebb gyerektábort vezetjük Laurával, miközben tagadhatatlanul beteg vagyok. Vírusos torokgyulladás a diagnózis. A kiváltó ok a kánikula, hideg ásványvíz és balatoni úszkálás felhevült testtel. A baj, hogy lázékony vagyok, így védekezik a szervezetem. Ma délután már Szigeti Csabi sem bírta nézni és haza küldött. Nagy alvással, lázcsillapítóval és erősebb antibiotikummal készülök holnapra.

Az olimpiát félszemmel és a 90. PGA Championship-et kifejezetten vakon követtem. Nagyon sajnálom, hogy a nagy major golfversenyek élő televíziós közvetítése hazánkban még nem közkincs. Az olimpián több sportág népszerűsége mutatja, hogy nem feltétlenül kell millióknak hobbi szinten űznie egy-egy játékot. Ott a honi vízilabda. Milyen kevesen űzik és mégis mindenki tisztában van a szabályaival és szívesen nézi. A nemzetközi figyelem már lankadó és rezeg a léc a pólósoknál, hogy az olimpiák műsorán maradjon a sportáguk. Ebből a szempontból a golf előnyösebb helyzetben van, mert 60 millióan ütögetnek a világban. A korai olimpiákon (Párizs 1900, St. Louis 1904) még avattak a golfban is bajnokokat, de a lebonyolítás nehézségeire hivatkozva levették a programból. Bármily fura, akkoriban csak match play formában vetélkedtek, ami sok időt vett igénybe. Az amerikai PGA 1916-os alapítása óta a golfélet is távolodott a szigorú amatőr elveket valló olimpiáktól. A legjobban szervezett angolszász amatőrök pedig elvoltak a saját éves versenyzési rendszerükkel, amelynek csúcsát a British Open jelentette. Napjainkban már nem akadály a profik indulása, azonban a golfot átszövő üzleti érdekeknek nincs szüksége olimpiára. A tenisz azért kivétel, mert a sportág hagyományos főszponzorai véletlenül egybe esnek a NOB-éval. A golf ázsiai terjedése ezt könnyedén átírhatja a jövőben.

Pénz mozgat mindent! A magyar golfot is. Ha nem annyira mozog, akkor pedig nincs benne elég. Minden tiszteletem azoké a bátor vállalkozásoké, akik a magyar golfba fektetnek. Minden tíz kezdeményezésből talán egy életképes. A Royal Balaton Golf & Yacht Club lépésről lépésre történő felépítését, óvatos marketing tervezését tartom jó példának. Nem kürtölik világgá, hogy két éven belül nemzetközi golfversenyt szerveznek, nem folytatnak agresszív reklámkampányt és nem osztogatják a klubtagságit ingyen. Egyszóval nem a látszatra mennek, hanem a pálya minőségét tartják fontosnak és ezért a hálás golfozók lábukkal szavaznak, vagyis sokan járnak oda. A Balatonudvari golfpálya azért kedves nekem, mert nem a szavak, hanem a munka teszi széppé. Újdonságával, nehéz vonalvezetésével, természeti értékeivel beéri az alcsútdobozi Máriavölgyet. Holnaptól újra folyamatosan írom naplómat.

Hencse - Jó szerencse!

kedd, július 8th, 2008

ottosenkogler300×236.jpg

Tegnap este egy baráti társaságban arról beszélgettünk a budai hegyek övezte teraszon, hogy ki mit választana az életben. Szerencsét, egészséget vagy gazdagságot? A tehetős barátok zöme a pénzt jelölte meg, míg egy-két asszonyka inkább az egészséget. A szerencsét én egyedül. Kikerekedő szemekkel várták magyarázatomat. A közelgő gyors viharra tekintettel rövidre fogtam mondandómat. – A Titanic tengerjárón sok gazdag és egészséges ember utazott, akik közül csak kevésnek volt szerencséje! – A felkiáltó jel után egy villám és mennydörgés tette drámaivá szavaimat. A vacsoraasztalnál még a szűzpecsenye mellett is rágódtunk a sors kínálta lehetőségeken. Kitartottam, mert szerintem egy golfozónak igenis egy jó adag szerencsére van szüksége! Remélem, jut belőle a mától Hencsén golfozó honfitársainknak is!

A Renault EPD (European Development) Tour sorozata 12 éves múltra tekint vissza. 1997-ben az egykori kanadai hivatásos golfozó Wayne Hachey hívta életre, hogy a profinak készülő játékosok útja innen vezessen a nagyok közé. Az EPD Tour után következő második állomás a Challenge Tour, ami azért már ismerősen cseng a magyar golfrajongók fülében is. Utána következik az európai profik legrangosabb torna sorozata, az European Tour. Az EPD Tour pedig szépen lassan az európai golf szatellit versenyévé nőtte ki magát. A pénzdíjak is szépen felfejlődtek, a 7500 euró összdíjazású viadalok az idő múlásával már 15-30 ezer eurós tornákká gazdagodtak. Egy magyar férfi profi életében ez az egyetlen lehetséges út, hogy a legnagyobbak közelébe jusson.

A sorozat szervezését 2005-ben a Német PGA szervezet vette át, majd 2006-ban a sokszoros European Tour torna győztes Bernhard Langer által életre hívott Langer Sport Marketing cég karolta fel. A 2008-as szezonban 20 alkalommal hirdetnek bajnokot, így július 8. -10. között is a hencsei European Lakes Golf Club pályáján. A verseny egy spanyol őrgrófot is megszégyenítő hosszúságú nevet kapott: OTP Private Bank Central European Golf Classic. Díjazása 20 ezer euró (mai árfolyamon – 4 861 800 Ft). Az indulók között ott lehet az amatőr Baranyai Róbert, Hahn Roland, Kővári Dániel, Lugosi Tamás és Németh Olivér, míg a hazai profi játékosokat Sárközi Richárd és Wilheim István képviseli. A magyar PGA golfedző tagjai is megmérettetik magukat: Csikós Gábor, Hahn Árpád, Makszin Áron, Szigeti Csaba, Sztankovics Iván és Tringer László is indul a ma kezdődő versenyen. A mezőny karcsúbb a megszokottnál, hatvanhatan neveztek. De annál kedvesebb a hazai szurkolóknak, mert még soha nem látott magyar részvétellel – 13 fő – rendeznek profi golftornát.

A range-n már hallottam szkeptikus hangokat, hogy X. és Y. miért indul? Még nem játszott életében 90 ütés alatt profi elütő helyről és amúgy sincsenek – tán emiatt – játékos ambíciói. Szerintem, akinek van rá lehetősége, jól teszi, ha játszik. Minden golfverseny egy kicsit ünnep, egy új lehetőség kapuja. Golfedzőknek egy kis reklám, ami mindig jól jön. Tavaly a magyar résztvevőknek nem sikerült a döntőbe jutniuk (+ 8 ütés volt a határ). A legjobb eredményt Tringer László (75, 82 +13) érte el, akit Kővári Dani (85, 80 +21) és Németh Olivér (86, 81 +23) amatőr juniorok közelítettek meg. Sárközi Richárd (86, 88 +30) az idén sokkal jobb formában készül a versenyre. 2007-ben az osztrák Thomas Kogler nyert par alatt öt ütéssel a hasonlóan teljesítő dán Steen Ottosen előtt a 17. szakaszon lejátszott play-off után.

Kapcsolódó linkek:

EPD Tour honlapja >>>

Live scoring >>>

Malacunk volt

vasárnap, június 22nd, 2008

p1050413.JPG

Köszönet barátaimnak, az UNIQA Biztosító Zrt.-nek és a Highland Golf Club-nak! Ez a rendezvény NAGYON JÓL SIKERÜLT!!! Az UNIQA Charity Golf Cup nem egy volt a versenyek sorában, hanem egy igazi társasági golfesemény sikeredett. Az elmúlt két nap összesen aludtam nyolc órát, ezért még a fejemben kesze-kuszán kavarognak az élmények. A naplózás megbízható vezérlője, a kronológiai sorrend azonban átsegít a beszámoló leírásán.

Tegnap hajnali egykor sikerült elaludnom. Nincsenek alvási problémáim, de munkám akadt még bőven. Nyomtattam az információkat a gépemből, hogy a regisztráció flottul menjen. Előző este a rendezvényünk nagyobb elemei már felépültek. Állt a sörsátor, a vendéglátós hinterland. Hajnali háromkor keltem és fél ötre érkeztem a klubház elé. Tettestársaim: ifjú Tóth Janó, Böndicz Gergő, Végh Zoli már gyakoroltak. Kisbenedek Attila lencséje és Lajtai Péter kamerája örökítette meg azt a pillanatot, hogy pontosan öt órakor a kelő nap sugaraival szembe elütöttünk az egyes tee-ről.

p1050267.JPG

Mire körbe értük a visszakunkorodó kilenc szakaszt, már a helyén volt a SsangYong Hole-in-One autója, álltak a színpadok, szólt a zene és Katlan Tóni sparheltjéről jött a tojásrántotta sült szalonnával, sültkolbásszal, virslivel, lágy kenyérrel. Bevallom férfiasan két pohár Pilsner Urquell sört is legördítettem. Gyönyörű, ragyogó idő volt egész nap a Tétényi fennsíkon. A sátor alatt mintegy kétszáz vendégre terítettünk és a lengedező szellő kellemes hűvösében telt házzal nőtt össze a reggeli, ebéd és vacsora. A golfozót is a hasánál foghatjuk meg! Nekem minden nagyon ízlett és külön örömömre szolgált, hogy a felvállaltan magyaros, népi konyha külföldi vendégeinknek is bejött. A nap csúcspontja a több mint nyolc órán át, lassan parázs felett forgatott malacsült volt. No meg a kolbászzsírban stircelt serpenyős krumpli hagymával. No meg a házi bodzaszörp, málnaszörp, és a dödölle. Egyik koreai klubtagunk összekavarva ette a vörösboros marhapörköltet vargánya gombával és áfonyalekváros császármorzsával. Cuppogott a gyönyörtől. Jó hírét kelti a magyar ételeknek, csak a receptjét nem találja majd sehol.

p1050261.JPG

Az óriás csúszda és az ugráló vár, a kézműves foglalkozások, a lovaglás, Vili bohóc, az Óperenciás Bábszínház szórakoztatta a gyerekeket. Dusek Pista bácsi harmonikázott a sörsátorban, majd a Hetedhét zenekar játszott magyar népzenei feldolgozásokat a színpadon. A JaMese Quartet délutántól késő estig a kisszínpadon jazz, swing, bossa nova dallamaival szórakoztatta a nagyérdeműt. A drivinge range mindkét emelete megtelt zsúfolásig csillogó szemű kezdőkkel. Bősze István, Scridon Laura és Zsákai János oktató társaim nem győzték a kezdő érdeklődők bevezetését a golfjátékba. Ács-Gergely Virág, junior tanítványom is fáradhatatlan segítség volt a putting greenen. Nagy érdeklődés közepette került sor Szigeti Csaba vezető edzőnk és ifjú Tringer László magyar PGA elnök golfbemutatójára. A látványos és vicces konferálással közvetített trükkshow-t elismerő taps kísérte.

p1050334.JPG

A 14 év alatti gyerekek versenyét Kovács Nóra nyerte, második Rózsa Csilla lett és harmadikként Angyal Sára végzett a par 3-as gyakorló pályán rendezett mini-tour-on. A Dolce Vita cukrászda emeletes tortáját együtt vágták fel a győztesek és megosztották a mintegy hatvan kisgyerekkel. A 84. flight sötétedéskor, 21 óra 36 perckor adta le az eredményjelző kártyáját és a Borbank borkóstolójával a teraszon megpihenve kezdődött az eredményhirdetés, miközben a szomszédos pagonyban föllobbant a máglya, hogy Szent Iván éjszakáján belevilágítson a jövőbe.

p1050270.JPG

Tizenöt kategóriában születtek győztesek, akik a kézzel csiszolt üvegtrófeákat vehettek át Mihók Ildikótól, az UNIQA Biztosító Zrt. PR- és Kommunikációs igazgatójától. Böndicz Gergő az amatőr bruttó első helyezett egy hetes Audi tesztvezetést is kapott, Szigeti Csaba a profik versenyét nyerve a Casa Perla siófoki Wellnes Hotel vendége lesz másodmagával egy hétre. A férfiak díjait az Audi biztosította, a hölgyekét az Estée Lauder, a juniorokét a NIKEGOLF, a senior férfiakét az Árnyas Étterem, a senior hölgyekét a Hästens, a super seniorokét a Pre-Pharma. A rendezvény támogatója volt a Pepsi Cola, a Dreher, a Bartrender Magazin, a Hungariangolf Magazin, a Monte Carlo Casino, a H.O.M.E. és a Car-Tour. A VitalClub egészség tanácsadáson résztvevők a nap folyamán 20 zsetont kaptak, hogy kipróbálják szerencséjüket a kaszinóban. Öt pörgetésnyi, vagy ötosztásnyi esély után a legsikeresebb résztvevő egy két személyes ausztriai golfos-wellnes hetet nyert. A győztes, maradék hét zsetonját feltette a 13-as számra és a golyó bepattogott a szám kazettájába. A nyeremény 252 zsetont senki sem tudta túlszárnyalni.

Az éjféli tűzugrás ugyan elmaradt, de így is látom a jövőnket. 2009. június 21.-én, vasárnap ismét megrendezzük ezt a versenyt. Az idei 115 nevező versenyző és a 452 vendég a megmondhatója, hogy érdemes lesz eljönni. Külön köszönöm Sárdi Orsolya, Kovács Levente, Bozóné Krebs Andrea, Illés Barbara, Szalabeck Viktória, az Event-Pro és a Kaland-Játszóház segítségét, támogatását. A Highland Golf Club igazgatójának, Révész Tamásnak és munkatársainak pedig hálás vagyok, hogy az extrém időbeosztású rendezvényt és golfversenyt magas színvonalon kiszolgálták.