Archive for the ‘Émile Zola’ Category

Hölgyek öröme

szerda, november 5th, 2008

img_0616_lowres.jpg

Ezt a címet vettem kölcsön Émile Zola-tól, aki 1883-ban jelentette meg hasonló nevet viselő nagyáruházról szóló könyvét. Kamasz koromban, amikor szüleim könyvespolcán felfedeztem a regényt, címe alapján azt hittem, hogy ez egy szerelmes-erotikus mű. Lopva kezdtem el olvasni és ugyan témáját tekintve csalódás ért, de egy idealizált szerelmi szál miatt nem tudtam letenni a művet. A regény egy párizsi nagyáruház, a Hölgyek Öröme mindennapjait mutatja be, s ezen keresztül azt a folyamatot, ahogy az újfajta, gátlástalan kereskedelem kiszorítja a régi kiskereskedőket a piacról. A fiatal és jóképű Octave Mouret korán felismeri a nagy lehetőségeket, és bőkezű asszonymecénások segítségével valósítja meg merész tervét: a hatalmas, elegáns áruház létrehozását.

Tegnap este egy munkaterv felett beszélgettünk a Magyar Golfozó Nők Egyesülete Elnökségének és Felügyelő Bizottságának tagjaival. Hosszan és olyan praktikusan, mikor egy nagycsalád karácsonyi ajándékozását kell koordinálnia a háziasszonynak. A négy oldalas tervezet 12 pontba szedte a teendőinket. Ideírom, hogy érthető legyen mire kellett több mint három óra: ügyvezetés, adminisztráció, nemzetközi kapcsolatok, PR-Marketing, média, korosztályos golfoktatás, szponzoráció, rendezvényszervezés, érdekvédelem, versenyszervezés, etikai és jogi kérdések, az egyesület gazdálkodása. A csevej előtt azonban Venczel Attila készített rólunk egy igazán profi csoportképet és egy még profibb vidámat, amit azonban még gondosan nem publikálunk, mert meglepetésnek készült. Ártatlan kép, mielőtt valaki gerilla marketinges csoportos aktfotóra gondolna. Nem így szeretnénk a közvélemény figyelmét kiérdemelni.

Komolyra fordítva a szót. Egyik alapvető értéknek tartjuk a társadalom, a mi esetünkben a golfozók felé való elkötelezettséget. Ez a szempont befolyásolja egyesületünk tevékenységének valamennyi részletét. Elkötelezettségünk nem csupán támogatandó igényeket szolgál, hanem jó hatással lesz a magyar golfpiac üzleti tevékenységére, jó hatással lesz tagjainkra, hozzáadott értéket közvetít számunkra és a magyar golfozók számára is. Ezek fontos hangsúlyok! Ez a több óra közös gondolkodás lelkessé tette egyesületünk választott vezetőit és megéreztük, hogy rengeteg lehetőségünk van a női golfozók segítésére, és büszkék lettünk arra, hogy képesek vagyunk valóra váltani ezeket a lehetőségeket. Amikor a kihalt irodaház folyosóján magas sarkú cipőink kemény kopogását hallottam, kétségem sem maradt a csapat határozottságáról. Amikor Fred Astair megírta életrajzi könyvét ”Táncoló fekete lakcipők” címmel, utána nemsokára megjelentette állandó táncpartnere Eleanor Powell is a maga memoárját „Magas sarkúban hátrafelé” címmel. Micsoda különbség!

Sajnos az összes politikai elemző Barack Obamával és történelmi sikerével van elfoglalva, így helyettük bontom ki egyesületünk tevékenységének finom üzenetét. Csak akkor működik az egyesület jól és működtethetőek céljai, ha a piaci szereplők érdekeivel egybeesnek. Ide tartozik, hogy egy munkaügyi konferencián megállapították: a női vezetők egyéni látásmódjukkal, egymást segítve, a „levegőből a földre hozzák” a kibeszéletlen témákat és megoldást keresnek rá. A nők számára a munka az örömszerzés egyik forrása. Mondom én, hogy hölgyek öröme.