Három az egyben
kedd, május 13th, 2008
A blog olyan mint a kert, naponta kell ápolni. A torlódó események miatt sokszínű visszagondolni az elmúlt három nap történéseire. A legerősebb élmények azonban elnyomják a 72 óra finomabb benyomásait. Kedves Olvasó ugye nem az időrendi hűségre és az időjárásra kíváncsi, az elfogyasztott ételek és italok minőségét taglalni szinte felesleges. Összefüggések és érzékelés. Felidézni a golf nagy pillanatait, mert azok mindig nagyok.
Szombaton egy kellemes munkanap után a SsangYong dzsippel lecirkáltam Hencsére. Felhasználó barát vezetési élmény, kényelmes kézre álló bizgentyük a kormányon. Lágy zene, néma légkondi, panorámás kilátás, duzzadó erő. Suhanok az „Ikersárkánnyal”. A Magyar Kupa eredményhirdetésére érkezem. Kedves ismerős arcok, mosolyok, puszik, barátok, izgatott tanítványok és sörszagú férj. Gamsz Laci a helyi klubigazgató hiányzik, szerencsésen túlvan egy baleseten. Innen is mihamarabb felépülést kívánok Laci! A Magyar Bajnokságon remélem, már találkozunk.
Az udvarház udvara, mint étterem terasz tökéletes helyszín a díjátadásra, csak az irány érdekes. Háttal ülünk a több száz éves tiszafákkal teli ősparknak, a gyönyörű zöld oázisnak, a tónak Szabó Feri kecses hídjával és meredünk a konyha bejáratra, ami előtt a protokoll sorfal igyekszik kitakarni Csabi pincért, aki szorgosan hordja ki-be a tányérokat. Erzsike néha belekiabál a köszöntőbe, különben leégne ez az, és amúgy sem lát ki a szutykos szúnyoghálóval fedett ablakon. Szó szerint 180 fokos fordulatra lenne szükség, hogy mi is szépet lássunk és minket is szebbnek lásson a külvilág.
A Magyar Kupa eredménye csak az ütésszámot tekintve érdekes, minden más viszonyszám csak csábító statisztika. Talán arra jó a stroke mínusz hendikep, hogy lásd jó úton haladsz, de egy mérési pont azonban kevés. Egykörös verseny eredménye semmit nem mutat meg a tudásból. Ugyanakkor a pillanatnyi formát el kell ismerni, és itt emeljünk szobrot Lugosi Tamásnak, akiből előbb utóbb remek edző lesz, hiszen máris sok köze van a golfhoz, lesz mit mutatni és mondani. A pályák mellett felnövő szomszéd fiúk hamarabb válnak profivá, hiszen az amatőr státus megtartása sok pénzbe kerül. Felnőtt amatőr versenyzőt szponzorálni pedig nem lehet! Ördögi kör. A kis Lugosi Tomi szerény körülmények között tanult golfozni, eleinte a családdal szemben. A gödi klub nagylelkűségének hála a labda és a pálya ingyen van. A kamasz fiúnak már három éve tíz millió forintos szolgáltatásra lett volna szüksége szezononként, hogy a nemzetközi élmezőnyt megláthassa. Utazni, versenyezni, edzeni, felszerelést cserélgetni. Tomi nem panaszkodik és hihetetlen alázattal, nagyon erős mentális daccal golfozik. Csodákra is képes, ár érték aránytalanságot is tud. Az ő motivációja hiányzik a magyar golféletből! Lakatos Vili mondta nagyon helyesen, hogy a golfot nem a magyaroknak találták ki. Nálunk valahogy nem úgy működnek a dolgok, mint a világban. Amerikai példa szerint egy 300 – 400 fős klub anyagilag meg tudja támogatni a legtehetségesebb fiatal golfozóját két, három évig a profi pályafutása elején. Hangsúlyozom, hogy nem a pályatulajdonos, hanem a klub! Vattay Tónihoz jutok el megint, aki szerint a mi golféletünk minden baja a klubélet hiányánál kezdődik. Jut eszembe, hogy a világlátott és bölcs szeniorjainkat kellene megkérnünk, hogyha egy-egy marketing vagy junior ötletet préselünk az életbe, hogy futtassák át fejeikben és adjanak tanácsot. Állítom, hogyha megfogadnánk javaslataikat, akkor még szponzoráció is érkezne vállalkozásaik felől.
Janót szeretem és most is meggratuláltam, mert úriember, ahogy a szétesett golfját is zsebre teszi, mint egy díszzsebkendőt. Tud viselkedni. Nagy erény egy leendő sikeres golfdiplomatától. Talán eljárhatna európai amatőr golfkonferenciákra, hallgatná a kinti okos szöveget, aztán integrálhatná. Merész golfelnöknek kell ahhoz lenni manapság, hogy most rámutasson erre a fiúra, hogy egyszer Te leszel az utódom. A királyokat is királynak nevelik. Az európai golfszövetség szabálya szerint a nemzeti szövetségek kapitánya csak amatőr státusú sportember lehet, profi edző nem! Nálunk ez a fogalom keveredik a válogatott edzőjének foglalkozásával. A szabály üzenete, pedig egyértelmű! Nem azért van a kapitány, hogy a hátralendítés síkját beállítsa, hanem azért, hogy a golftársadalom anyagi és erkölcsi támogatását megszerezze a válogatott számára, ugyanis a szövetség nem egy profittermelő gazdasági szervezet. Az a pénz lesz benne, amit mi beleteszünk. Gondolom, ha mi sem teszünk bele, akkor a támogatóink is fanyalognak. Janóból jó szövetségi kapitány lenne, mert eredményességével és szerénységével kikezdhetetlen, körülményei miatt korrumpálhatatlan golfozó.
Ma kicsit hosszabb a bejegyzésem és ezek még csak a szombat esti gondolatok. Vasárnap reggelre egy sms várt, amint bekapcsoltam a telefont. Aggályos az indulásom az A1 Kupán, mert két tanítványommal is egy flight-ba kerültem. Szándékosan! Teszem hozzá. Ugye nem tetszik rólunk feltételezni, hogy így akarunk csalni? Hogy ország, világ szeme előtt szabálytalan segítségnyújtással segítem a kezdő golfozóinkat jobb hendikep eléréséhez. Mi azért indultunk együtt, mert ritka alkalom zsúfolt munkanapjaim között, hogy együtt örömgolfozhassunk. Ez ünnep volt és nem tudták elrontani. Mert mi a fairplay szabályai szerint járunk el mindig. Egyszer nem tettem, amikor az illetőt, az sms szerzőjét nem zárattam ki egy vízakadályban elveszett labda nadrágzsebben fellelése miatt. Egyik golfozó barátnőmmel együtt Bükfürdőn bizony átéltük ezt és szavunk elakadt. Huszti György alig két szezon alatt már annyi támogatást adott a magyar golfnak, hogy csak köszönet illeti és nem aggályoskodás. A rendezvény jól sikerült, a mi flight-unkban senki sem csalt. Zsákai Öcsivel pedig versenyen kívül játszottunk, hogy véletlenül se vigyük el a bruttó első helyezett elől a kupát. Nekem nagy élmény volt hátulról játszani és a hencsei Magyar Bajnokságra is jövök. A háromnapos versenyre a szállásom lefoglaltam, ugyanis már két nappal előtte Virággal a pályastratégiáját alakítjuk ki. No meg az enyémet is! A szezon eleji minőségű greenek ellenére 26-ot putt-oltam, azonban a drive-omon még dolgoznom kell. Nem szeretnék csalódást okozni drukkereimnek.
Hétfőn a pünkösdi ünnep lehetőséget adott, hogy haza felé Balatonudvari felé kerüljek. A kompozás közben feltűnt, hogy az egyik hajó teljes felületén a Royal Balaton Golf & Yacht Club hirdetése olvasható. A klubház teraszára érve meghökkentő a panoráma és két kedves ismerős dolgozott a gyönyörű háttér előtt. Tringer László és Wilheim István munkálkodott tanítványaik formáján. Egy finom kávé után körbe sétáltunk. Van bennem egy olyan memória felület, ami összehasonlítja a már rövidke golféletem során játszott pályákat. Az elmúlt öt évben négy kontinensen több mint hatvan golfpályán sikerült golfoznom. Felelősségem teljes tudatában kijelenthetem, hogy a saját ranglistámon az elhelyezkedését és a lehetőségeit tekintve a Top tízben van. Nagyon szurkolok, hogy a többiek gyermekbetegségeit kikerülve, kiemelkedő minőséggel keressék az üzleti sikert. Nekünk golfozóknak az minden pénzt megér, nemcsak külföldön, hanem végre itthon is!