Fodor Krisztina blogja

Javaslataim nem szerepelnek a WADA listáján és koromat sem előztem meg otthoni boszorkánykonyhámban. Egyszerűen csak az emberi élettani folyamatokat figyelve és az ésszerű teljesítményfokozás kis praktikáit összegyűjtve szeretnék azoknak segíteni, akik jobban szeretnének golfozni.

Tele hassal nem megy! – ezt mindenki tudja. Azt már kevesebben figyelik, hogy éhesen sem lehet optimalizálni a játékunkat. Hosszú, öt szettes teniszdöntők közben lehet látni, hogy pár harapás banánnal tartják értéken a vércukorszintjüket a versenyzők. Avagy országúti kerékpárosok kis tasakokból 500 kalóriás vitamin és ásványi sókban gazdag zselét szippantanak ki. A lényeg az egyenletes bevitel. Sokan nem mernek inni a golfpályákon, hogy ne kelljen közben pisilniük. A szomjúság a kiszáradás első tünete, ami azt jelzi, hogy legalább 300-500 ml-t kell pótolnunk. Ha egésznap csak feküdnénk az ágyban, akkor is 1400 ml a folyadékveszteségünk légzés és vizelet útján. Sportolás közben tűző napon akár 1,5 litert is izzadhatunk egy óra alatt! Testsúlyunkhoz viszonyítva a 2%-os vízhiány már 20%-os teljesítmény csökkenést okoz. Az én 60 kilómnál tehát az egy literes szomjúság akár 14-20 ütéstévesztést is jelenthet.

Verseny előtt tehát nem szabad húst enni, alkoholt és energia italokat inni! A délelőtti rajtolás előtt három órával együnk kb. 600-800 kalóriát és két órával előtte pedig igyunk fél liter ásványvizet. A golfverseny alatt pedig szakaszonként (negyedóránként) együnk két szem aszalt szilvát vagy két harapás banánt és igyunk minimum egy decit. Italként a mézes citromos és sós! teát ajánlom. Másfél literes flakonban 2 dl mézet, egy egész citromot és egy kávéskanálnyi sót keverek össze jól kiáztatott fekete teával. Az energiaitalok azért nem fokozzák a teljesítményt a golfban, mert hatásukat robbanásszerűen fejtik ki és utána rosszabb a helyzet. A kávé és az alkohol főként mentálisan billenti ki az embert a harmóniájából.

Sokan leülnek pihengetni golfverseny közben. A szervezet ugyan még nem küldte a fáradság vészjelzését. A test nagyobb izmai hamar lemerevednek, tónusukat vesztik. Tíz perces tétlenség után egy teljes lendítés negyvenévesen már komoly húzódást okozhat. Mindig tartsuk izmainkat melegen! Sohase üljünk le verseny közben. Nyújtsunk helyette. Karjainkat, vállainkat, hátunkat, derekunkat és lábainkat lazítsuk, illetve hajlítgassuk. A legjobb pihenés a guggolás hátunkat nekitámasztva egy fának, állunkat mellünkre ejtve és csukott szemünk mögött elképzeljük milyen jót fogunk legközelebb ütni.

Az egy kissé bosszantott, hogy a rajtlistán a nevem mellett a Highland Golf Club-ot tüntették fel, miközben hűségesen ragaszkodom az Old Lake Golf & Country Club tagságához. Anyám ne hagyj el! Anyaklubom, első és egyetlen bázisom négy éve változatlan. Tessék ezt nekem meghagyni és nem összekeverni az oktató-asszisztensi munkahelyemmel. Szóltam előtte telefonon és eddig hiábavalóan kértem a javítást a verseny előtt is személyesen. Remélem, nem ezen hezitálnak az illetékesek és más okok miatt nem került még fel vasárnap estére az eredménylista az internetre. Bosszantó, hogy ezek az egyperces figyelmet igénylő klikkelések rendre elmaradnak és ettől veszti fényét az egyébként jó szolgáltatást nyújtó verseny.

81-et játszottam és Smidt Pál olimpiai értékelése vonatkozik rám is. Szerény, de sikeres! Az első szakaszon elbuktam egy plusz négyes kezdéssel, ami a vízakadályba érkező labdámnak volt köszönhető és tetézte a bajt, hogy csak az ötödik gurításomra nyugodott meg a rücskös bogyó a műanyag bögrében. Tehát a par 4-esen kvatró. Erről nem is szeretnék többet beszélni, betettem az X-aktába, mielőtt valamennyi tanítványom világgá szaladna. A második szakaszon egy mentálisan levezető bogey-t nyomtam, majd a harmadikon kitört lelkemben a világbéke és megoldottam négy ütésből a par 4-es szakaszt. A továbbiakban egy birdie-t, egy bogey-t és négy par-t hoztam a klubházig. Osztom azt a véleményt, hogy a golfban az egyik probléma, hogy messzire visz a golfklub meghitt kocsmájától. A hátsó kilenc szakaszt öt par-ra hozott lyukkal kezdtem benne egy birdie-vel. A 15-ösön letértem a nyírt útról ismét egy vízakadályba és a görcsös mentés miatt elbénáztam újra a gurításomat, ezúttal triplával leptem meg magam. A szokásos begyűrűző bogey után újra par, majd a végére egy dupla! 40+41=81. A rossz hír, hogy 37-et gurítottam. A jó pedig, hogy az öt alapütésből ez ment eddig a legjobban.

Laura hozzám hasonlóan nem tudta magából kihozni a legjobbat. A pénteken befejeződött gyerektáborok még lármáznak fejünkben és az egész napos szombati rendezvény céges oktatása sem tett jót a felkészülésünknek. Azonban nagyon jó volt látni Szlávy Barbarát, amint kiegyensúlyozottan golfozott és Rakács Júlia is meglepett minket sok szép ütésével. A par 3-as 16. szakaszon utolértük Fehér Zsoltékat és a padon ülve huszonegyeztünk magyar kártyával. A nyeremény az aszalt szilvám volt, ami már igencsak szétmállott ragacsos zacskójában. A piknik kézmosással ért végett. A lapok ragadhatnak, de a golfütő nyele az nem!

A finom ebédről gyorsan távoztam, mert lelkes és tudásra éhes tanítványok vártak még délután négytől este nyolcig a Tétényi fennsíkon. Mondani sem kell, hogy hulla fáradtan értem haza. Megnéztem a vízipólósaink győzelmi összefoglalóját, majd újra kerestem a golfnet-en az eredménylistánkat, de hiába. Hétfőn női klubnap, egyébként ez lenne a héten az egyetlen szabadnapom. Már a villányi nagymamám megmondta, hogy szőlőben nincs szabadnap. Golfban sincs Nagyi!

Sikerült főszponzorommal megállapodnom, hogy támogatják az amerikai LPGA Qualifying School-on való indulásom az ausztriai UNIQA Ladies Golf Open verseny helyett. Ez nagy ajándék a sorstól, mert a teljes szeptembert az USA-ban tölthetem és két női golfszentélyben is rajthoz állhatok. Mindegyik próbatételre két hét áll a rendelkezésemre. A tét az LPGA-be való bejutás. Számomra már az is elegendő, hogy közelről láthassam a világ legjobb golfszervezetébe igyekvő játékosokat. A lebonyolítás rendjéből kikövetkeztethető, hogy kevesen fizetik be a csaknem egymillió forintos nevezési díjat. Valójában csak azok, akiknek esélyei jobbak az átlagnál.

Az utamnak a keretét adja az LPGA QS, de igazi célja a tanulás, fejlődés. Az itthoni edzőképzésen szeretném a legjobb jegyet elérni. Az elitképzést közelről lehet csak tanulmányozni, titkaikat, módszertanukat csak kevesen fedik fel. Két piacvezető akadémiára is kaptam meghívót. Kelly Leadbetter még a British Open előselejtezőjén a lelkemre kötötte, hogy férjével közös floridai golf akadémiájukon keressem fel. Az utcanév jellemző az egész gondolkodásmódjukra. Bajnokok kapuja. Illetve Tom Burnett is szívesen lát a Jacksonville-i golfiskolájában. Az LPGA edző továbbképző központja is a keleti parton található. Első lépésként tagja szeretnék lenni a klubjuknak és sok-sok információra szert tenni. Tervezem, hogy decemberi egyhetes edzőtanfolyamukra is elmegyek.

A jövőbeni programok nem teszik lehetővé a feszes naplózást, így elnézést kérek azoktól, akik naponta kattintgatva hiányolják a rendszeres frissítéseket. Egyrészt nem az én dolgom forrásként tetszelegni, másrészt Király Levente tollának köszönhetően mértékadó és érdekes az MGSZ honlapja. Azt pedig különösen értékelem, hogy helyesírási hibák és szakmai bakik nélkül adagolják az információt. Munkáim miatt inkább a heti jegyzetelést választom a honlapomon.

Manapság, nem kevés önsajnálattal, mindent, ami a golffal kapcsolatos, előszeretettel mondunk kivételesnek, heroikusnak. És reménytelennek. Heroikus és reménytelen golfpályát építeni, heroikus és reménytelen golfmarketinget végezni, klubtagságit eladni, golfozókat felnevelni. És aki ilyesmivel foglalatoskodik - hát az minimo calculo szembeúszik az árral, sziget az általános trehányságban. Önsajnálat és az öndicséret rokonsága tagadhatatlan. Nosza, megyek a falig! Jótékonysági golfeseményt szervezni ma Magyarországon több mint gyanús. Ilyennek én már négyszer futottam neki. Az elsőt lassan feledi az emlékezet és van olyan résztvevője, aki az idők során szervezővé lépett elő. Ezek szerint vállalható volt, örülök. Nagyon fontos eleme ezeknek a szervezéseknek, hogy a jótékonysági pénzhez nem érhetsz hozzá, közvetlenül lehet befizetni az adott alapítványnak. Fel is tették a kérdést ízibe. Ez miért jó a Fodornak?

Meg tudom pontosan mondani, mért szeretem a jótékonyság intézményét. Persze azt is meg tudnám mondani, hogy az intézmény, hogy úgy mondjam, egyes embereit mért szeretem. Ritkán lehet önzetlen emberekkel beszélgetni, találkozni és különösen szép pillanatokat jelent számomra velük együttműködni egy magasztosabb cél érdekében. Még csak vallási fanatikusnak sem kell lenni. Mert hangulata van, valamilyen, személyes és lassú a gyorsuló személytelenségben. Kamilla, Barbara, Kati, Györgyi és még vagy kéttucat név következhet itt emberi különlegességeit, mint természetest látom. Vállalásaik heroizmusát, mint magától értetődőséget. Hogy itt nem misszió folyik, hanem csak társaikat szerető és értő emberek teszik a dolgukat. Erre a csakra hívnám föl a figyelmet. Ez a csak sok mindentől megóv, öncsalástól, a céltalan szenvelgéstől. Nincs úgy, hogy kacagva szaladunk át az életen, de mégis vannak pillanatok. Ezért jó mindez a Fodornak.

Tavaly a „Sikeres nők a rák ellen” rendezvény a Highland Golf Club-ot pozícionálta. Az idén a Royal Balaton Golf & Yacht Club vállalta a szervezés és a lebonyolítás teljes munkáját. Ugyanis az ügy tud létezni nélkülem és nem szeretnék még egyszer felkészületlenül az UNIQA Osztrák Openen golfozni, mint tavaly ősszel. Kevés esélyem adatik az életben. De mások esélyeit is fontosnak tartom, ezért ma jó kezekbe helyeztem a jótékonysági golfvetélkedőt. Pataki Gábor Balatonudvariban meg tudja csinálni kollégáival. Hozzászoktak már, hogy az van, amit megcsinálnak maguknak (vagy másoknak). Szeptember 14-én, vasárnap, mint ünnep, ez a rendezvény napja. Ez példaszerű, hogy minket csak a golf szeretete köt össze, ami egy sziget, a szabadság kis köre, a normalitás terepe. A munkánk. A munka: szerintem ez ugyan nagyon is jó végszó, de talán másoknak kissé zord. A „Sikeres nők a rák ellen” jó rendezvény, tehát a golfozóké, de a neve nem hazudik: a sikereseké is. A golfklub egy hely, ahol, ha nem vagyunk is annyit, amennyit lehetnénk, de lehetünk. Egy lehetséges hely a sikereseknek. Nem elég akarni, nem elég a pénz sem. De nem elég ezek hiánya sem. Gondolom, legfőképpen emberek kellenek hozzá: lányok, kik nők és sikeresek.

Jó okom volt kihagyni tíz napot! Egyrészt golfedző-asszisztensképzésen vettem részt a Balatonudvari golfpályán ifj. Tringer László irányítása alatt. Itt se internet, se időm. Majd tegnaptól a legnépesebb gyerektábort vezetjük Laurával, miközben tagadhatatlanul beteg vagyok. Vírusos torokgyulladás a diagnózis. A kiváltó ok a kánikula, hideg ásványvíz és balatoni úszkálás felhevült testtel. A baj, hogy lázékony vagyok, így védekezik a szervezetem. Ma délután már Szigeti Csabi sem bírta nézni és haza küldött. Nagy alvással, lázcsillapítóval és erősebb antibiotikummal készülök holnapra.

Az olimpiát félszemmel és a 90. PGA Championship-et kifejezetten vakon követtem. Nagyon sajnálom, hogy a nagy major golfversenyek élő televíziós közvetítése hazánkban még nem közkincs. Az olimpián több sportág népszerűsége mutatja, hogy nem feltétlenül kell millióknak hobbi szinten űznie egy-egy játékot. Ott a honi vízilabda. Milyen kevesen űzik és mégis mindenki tisztában van a szabályaival és szívesen nézi. A nemzetközi figyelem már lankadó és rezeg a léc a pólósoknál, hogy az olimpiák műsorán maradjon a sportáguk. Ebből a szempontból a golf előnyösebb helyzetben van, mert 60 millióan ütögetnek a világban. A korai olimpiákon (Párizs 1900, St. Louis 1904) még avattak a golfban is bajnokokat, de a lebonyolítás nehézségeire hivatkozva levették a programból. Bármily fura, akkoriban csak match play formában vetélkedtek, ami sok időt vett igénybe. Az amerikai PGA 1916-os alapítása óta a golfélet is távolodott a szigorú amatőr elveket valló olimpiáktól. A legjobban szervezett angolszász amatőrök pedig elvoltak a saját éves versenyzési rendszerükkel, amelynek csúcsát a British Open jelentette. Napjainkban már nem akadály a profik indulása, azonban a golfot átszövő üzleti érdekeknek nincs szüksége olimpiára. A tenisz azért kivétel, mert a sportág hagyományos főszponzorai véletlenül egybe esnek a NOB-éval. A golf ázsiai terjedése ezt könnyedén átírhatja a jövőben.

Pénz mozgat mindent! A magyar golfot is. Ha nem annyira mozog, akkor pedig nincs benne elég. Minden tiszteletem azoké a bátor vállalkozásoké, akik a magyar golfba fektetnek. Minden tíz kezdeményezésből talán egy életképes. A Royal Balaton Golf & Yacht Club lépésről lépésre történő felépítését, óvatos marketing tervezését tartom jó példának. Nem kürtölik világgá, hogy két éven belül nemzetközi golfversenyt szerveznek, nem folytatnak agresszív reklámkampányt és nem osztogatják a klubtagságit ingyen. Egyszóval nem a látszatra mennek, hanem a pálya minőségét tartják fontosnak és ezért a hálás golfozók lábukkal szavaznak, vagyis sokan járnak oda. A Balatonudvari golfpálya azért kedves nekem, mert nem a szavak, hanem a munka teszi széppé. Újdonságával, nehéz vonalvezetésével, természeti értékeivel beéri az alcsútdobozi Máriavölgyet. Holnaptól újra folyamatosan írom naplómat.

Ji-Yai Shin sárga galléros pólóingben és fehér sapkában győztesként pózol a fényképeken, mindegyiken a koreai hangul nyelven a feliratok. Szponzorai – sejtem. A magyarországnyi területen 50 millió koreai él és a RICOH Women’s British Open győzelmi dobogójára is ketten állhattak fel az ország lányai közül. Példátlan nyomulás, hogy az első huszonegy helyen tíz koreai golfozó nő található. A másik ázsiai ország, Japán golfozó hölgyei is letették a névjegyüket a 3., 5. és 7. helyezést megszerezve. A kínai (tajvani) második Ya-Ni Tseng-ről nem is beszélve. Egy szó, mint száz nehéz nem észre venni, hogy a British Open legjobb öt golfozója Ázsiából érkezett.

Ezek a lányok, asszonyok tudatos golfipari fejlesztések nyomán tanulhattak meg ennyire golfozni. A végső csiszolást szinte kivétel nélkül az Egyesült Államok egyetemi műhelyeiben kapták meg, de kellett a hat, nyolc éves koruk közötti rajt, ami a hazai golfpálya fejlesztéseknek és az edzőképzésüknek volt köszönhető. A British Open-en csak a jéghegy csúcsát vehettük észre. A bumm, a nagy robbanás majd csak most fog következni. Az egyik sejtésem, hogy nem nekünk európai és észak-amerikai televízió nézőknek golfoznak, hanem a dinamikusan fejlődő többszáz milliós ázsiai piacnak. Erről árulkodnak a nemzeti szponzor feliratok. Nehéz lehetett annak idején megélni, hogy nemcsak a brit szigetekről származó golfozók nyerhetik a nagy major kupáit, hanem az USA és Ausztrália golfozói is megtanultak győzni. Száz év után eljött a sokaknak sokkoló pillanat, hogy a golf fejlődésének centruma áttevődött Ázsiába. Nem vagyok jós tehetség, de alig évtizedet kell majd várni, hogy a LET és az amerikai LPGA periférikus torna sorozat legyen a színvonalában kiemelkedőbb koreai és japán LPGA versenyekhez képest. Az átrendeződés természetesen gazdasági alapú és a golfpálya építésekre, a kezdő golfozók felszerelés vásárlására, a versenyek televíziós nézettségére alapul. A világ népességének 60%-a Ázsiában él. Ennyi.

A verseny egyébként izgalmasan alakult, mert az első helyet Ji-Yai par alatt 18 ütéssel szerezte meg, amihez kellett a vasárnapi 66-os teljesítménye is tisztán hat bidie-vel. A 20 éves lány a British Open legfiatalabb győzteseként megkapta az első hellyel járó 160 000,- angol fontot is.

Sok barátomtól hallottam, hogy gyermekét kínaira taníttatná, követve a globalizálódó gazdaság kényszerét. A világ emberi sokadalmából minden ötödik kínai. A női golf világában is változás előtt állunk, mert aki úgy érezte, hogy az angoljával itt elboldogulhat, az kezdhet idegeskedni. Itt még a koreai nyelv is jól jön. A RICOH Women’s British Open döntő napja előtt a mezőny legjobb 14 golfozója között 6 koreai, 3 japán és egy tajvani (kínai). Három amerikai és egy mexikói hölgy fér a dobogó közelbe, de ma nagyon össze kell magát szednie Cristie Kerr-nek és Julie Inkster-nek, hogy három ütés hátrányukat ledolgozzák, Natalie Gulbis-t négy ütés választja el. A világelső Lorena Ochoa-ról nem is beszélve, mert ma reggel még legalább öt ütés választja el a reménytől, hogy legalább megküzdjön a japán Yuri Fudoh-hal.

A pici japán hölgy par alatt 13 ütésnél tart (66, 68, 69 – 203). A tegnapi eredményébe még két bogey is belefért az öt birdie mellé és így is ellépet egy ütéssel az addig holtversenyben álló koreai Ji-Yai Shin-től. Ha ez a távol-keleti nyomulás állandósul, nehéz lesz a kiemelt női márkák hirdetőinek megfelelő golfozó nő idolokat találni. A televíziós közvetítés rendezője is láthatóan zavarban van, mert mutatná az ismert amerikai és európai sztárokat, de jelenleg nem ők adják a vezető flight-okat. Ugyanakkor az ázsiai országokban az amúgy is nagy fordulatszámon pörgő golfüzlet most még nagyobb lendületet vesz. Az például üzenetértékű volt, hogy az EVIAN Masters honlapján a francia mellett a japán nyelvű opciót emelték ki.

Sokat beszélgettem külföldi edzőkkel a tehetség kiválasztás módjáról. Szent meggyőződése mindenkinek, hogy az amerikai és európai nagyvárosokban élő, jómódú családok tehetséges gyerekei nem érhetnek fel a csúcsra, mert nem tart ki a motiváció és sok a csábítás. Középosztálytól lejjebb, pedig nem nagyon golfoznak. Az ázsiai kislányokban ráadásul még a monoton golf gyakorlatok tűrésének is magas a küszöbe. Ezzel nehéz lesz versenyezni a jövőben.

Félútról visszanézve a RICOH Women’s British Open mezőnyére tömören csak annyit mondhatunk, hogy változnak az idők és cserélődnek a golfozók. A pénteki nap után 78-an kerültek a döntőbe, amihez +1 ütéses teljesítményre volt szükség. Ez a tegnapi esős, szeles, változékony időjárást figyelembe véve nem lehetett egyszerű. Morgan Pressel a fiatal amerikai tehetség az egyik áldozata a mezőnyt kettévágó vonalnak, mert egyenletes játéka ellenére (74, 74) kiesett.

A London belvárosától mintegy 50 kilométerre fekszik a történelmi Sunningdale Golf Club, amelynek közvetlen környezetében található a Windsori kastély és a Királyi Ascoti Derbynek otthont adó lóversenypálya. A hagyományok ápolására sokat adó brit golfszerető közvélemény azonban most japán és koreai nevek átírásával és helyes kiejtésével van elfoglalva. Yuri Fudoh japánból és Jin-Yai Shin koreából vezetnek. Mindketten par alatt tíz ütéssel teljesítettek (66, 68 - 134). A nemzetközi ranglista 22. és 10. helyezettjei nem ismeretlenek a szakmában, de valahogy az amerikai és az európai szaksajtó és televíziók is szívesebben foglalkoznak a hazai versenyzőkkel. Távol keleti golf magazinokat és műsorokat nem nézünk egyelőre. A két alacsony termetű és magyar szemnek nem éppen megszokott csábító külsővel rendelkező hölgyek zseniálisan golfoznak.

Yuri Fudoh 31 éves és hat alkalommal végzett a japán profi hölgyek golfverseny sorozatának az élén. Összesen 40 tornán győzött, beleszámolva az idei két elsőségét is. Reményei lehetnek, hogy ő lesz a második nő a felkelő nap országából, aki major kupát vihet haza. Elődje Chako Higuchi 1977-ben nyerte az LPGA Championship-et.

A pénteki nap meglepetés embere az amerikai Cristie Kerr volt, aki a legalacsonyabb ütésszámmal, azaz 65-tel érkezett a klubházba. Eredményjelző kártyáján egy eagle, hat birdie és egy bogey került a tíz par mellé. Harmadik helyre tudott feljönni par alatt nyolc ütéssel az ennél eggyel kevesebbet teljesítő és második Juli Inkster mögé. Az amerikai Natalie Gulbis és a mexikói Lorena Ochoa is reményekkel vághat neki a mai napnak, mert négyütéses hátrányukat két nap alatt le lehet dolgozni. Jelenleg a holtversenyes hatodik helyen tartózkodnak a japán Ai Miyazato-val együtt.

Az amerikai Juli Inkster 48 évesen nem tartozik a fiatal generáció tagjai közé. 1983 óta profi golfozó és a második hölgy lehet a világon aki életművében feltudja mutatni valamennyi major torna győzelmét. A karrier Grand Slam is óriási dolog ebben a műfajban. Emberi nagyságához tartozik, hogy komoly rákbetegségből felépülve tért vissza a golfpályákra, nem az a feladós típus.

Tegnap, a RICOH Women’s Biritsh Open első napján szenzációs játékkal ment végig a Sunningdale Golf Club par 72-es Öreg pályáján. Itt látható az eredményjelző kártyája>>>. A rutinos és 31-szeres torna győztes Juli 65 ütéses eredménye mindjárt rekordot állított fel az Open történetében, mint az első 18 szakaszon elért legalacsonyabb ütésszám. Hét alkalommal nyert major tornát. Tegnap is hibátlanul golfozott. Élményszámba ment és a televíziós csatornák sokszor fogják ismételni a 9 szakaszon (par 4 – 250 méter) elért eagle-jét. A driver-ével elérte a zöld gyeptálcát és a mintegy hatméteres gurítást nem hibázta el. A hátsó szakaszokon is megőrizte hibamentes par játékát, sőt a 10, 12, 14-es lyukaknál birdie-ket csinált. Egy ütéssel vezet hat másik játékos előtt, akik 66-tal érkeztek a klubházba.

Az üldöző csapat egyik tagja a japán Momoko Ueda, akivel az a csoda esett meg a brit nyár szép csütörtökén, hogy az első és a hátsó kilenc szakaszon is egy-egy eagle-t írathatott fel a főtáblán szereplő neve mögé. A profi életét az LPGA-ban idén kezdő hölgy ezzel olyat tett, amivel a szervezet összes játékosa közül fennállásuk óta csak 15-en dicsekedhetnek el. A címvédő mexikói Lorena Ochoa 69-cel nyitott és eredményével a 22. a sorban. Sajnos a 16. és a 17. szakaszon egy-egy bogey-val rontott az addig öt birdie-t tartalmazó eredményén.