„És a cápa, szája tátva…”
Greg Norman-t, ha golfszempontok alapján igyekszünk kiismerni és hagyjuk a válását a bulvár magazinoknak, akkor semmi mással nem kell foglalkoznunk, mint az elmúlt három munkanapjának a teljesítési igazolását átnézni. A bulvárnak persze ez latinul van, mint egy kórházi zárójelentés, ezért szót sem vesztegetnek a Nagy Fehér Cápa eredményéről. Ellenben fontosnak tartják megírni, hogy sajnálatos válása miatt 103 millió dollárral lett szegényebb. Általában nem illik mások anyagi helyzetét elemezni, aki mégis teszi, ezért bulvár.
De vegyük kezünkbe a statisztikai lapokat, amelyek a British Open hivatalos honlapján olvasható eredménylistából nyílnak. Csak rá kell kattintani az illető nevére és máris szemünk elé tárul az eredményjelző kártya. Szép színes. Piros a birdie, sárga a par, világoskék a bogey és sötétkék duplabogey. Megtudhatjuk, hogy a par 70-es, 18 szakaszos golfpályát az ausztrál golfozó 70, 70 és 72-re teljesítette a három nap alatt, vezetve a mezőnyt két ütéssel. Az időjárási körülmények, az esős viharos szél nehézzé teszi a 6556 méter hosszú Royal Birkdale Golf Club pályájának a megjátszását. A London Glasgow dél-észak tengely felénél, Leeds magasságában a nyugati parton fekszik a királyi klub.
Greg Norman-nek ezek a körülmények ismerősek, mert Ausztrália észak-keleti partjainál húzódó Quinsland megye egyik aranybányász településén látta meg a napvilágot 1955-ben. Nem hibázunk, ha feltételezzük, hogy links pályákon tanulta a golf alapjait. De vissza a beszédes statisztikákhoz. Nem annyira a mikor mit játszott, hanem a miértje érdekel. Hogyan érte el, hogy a jobbára mostoha körülmények között alacsony és egyenletes ütésszámmal végzett az 54 szakaszon? Az első szembeszökő adat a kezdő ütéseinek hosszúsága. Tegnapra elérték drive-jai a 280 méteres átlagot. A fairway-eket nem sikerült pontosan eltalálnia, mert a 14 lehetőségből (a 18 szakasznál négy par 3-as esetében nincs fairway találati statisztika) csak 3 esetben érkezett a nyírt útra. Küzdő képességét mutatja, hogy a többnyire lehetetlen helyzetekből 11 alkalommal jutott fel a green-re. (A szabályos érkezés a gyeptálcára par 3-as pályán egy ütésből, par 4-es szakaszon két ütésből, míg par 5-ös lyukon harmadikra valósul meg. Két gurítást feltételezve a par eléréséhez.) A 11-es statisztika fél-bogey játékot feltételezne, vagyis legjobb esetben 77 ütést produkált volna az Ausztráliában a XX. század sportolójának megválasztott „Nagy Fehér Cápa”.
A becenevéhez méltóan a csúcsragadozók szívósságát mutatja, hogy a befejezés mestere. Mert a nagy szélben mindenki csalinkázik a távolságot keresve, de a mentésekben, a pálya elleni végső harcban felőrlődnek az idegek. A június 28.-án megtartott második esküvője és új párja, az amerikai teniszcsillag Chris Evert azonban láthatóan nyugtatóan hatott rá és új korszakot nyitott golfpályafutásában. Greg tehát hét alkalommal nyúlt a pázsit mellé, amit jóvátett ötször, mert egy gurítással tudta hozni az eredményt. Nem volt három gurítása, ami fontos. Az egy szem duplabogey-ja a 10-es szakaszon született, ami balra kanyarodó, rövid (360 méteres) par 4-es. A teniszben ki nem kényszerített hibának mondanánk. Tehát vannak tartalékok a végső győzelemhez.