A legkedvesebb golfpályám
Ezt a történetem kevesen ismerik. Miért pont a tatai Old Lake Golf Club-ba jelentkeztem 2004 tavaszán? Két ok miatt. Az első, hogy egy éve őrizgettem akkoriban Dr. Bábos Réka klubigazgató névjegyét, amit néhai rendezvényszervező cég, értékesítési igazgatójaként kaptam azzal a felkiáltással, hogy működjünk együtt. Az a vállalkozás csődbement, én vagy fél évig nem dolgoztam, akkor volt az első amerikai kint tartózkodásom a rokonoknál. Hazaérkezésem után üzletvezető lettem egy Balaton parti szezonális étteremben. Rékát megkerestem, hogy el kezdtem golfozni az USA-ban és jól megy, de nincs pénzem. Nem nagyon emlékezett rám, de elszántságomat hitelesnek tartotta és jelentős kedvezményt kaptam tőle a klubtagsági árából. Ráadásul ráértem kifizetni az első komolyabb júliusi fizetésemből.
Két helyi ranglista verseny megnyerésével is viszonoztam a szívességet. Rá egy évre már a klubnál rendezett Magyar Bajnokság első helyezésének megszerzése is sikerült. A következő tervezett együttműködésünk anyaklubommal a LET-re való felkészülés volt. Dr Bábos János meghallgatta az elképzeléseimet az edzésekről és szabadon használhattam a driving range-t, valamint a golfpályát. A lehetőséget alaposan kihasználtam és heti háromszor ezer labdát is kiütöttem a gyakorlásnál. Ennek a támogatásnak köszönhettem, hogy 2006-ban beállítottam a magyar női legalacsonyabb ütésszám rekordot (European Lake Open - Hencse, par 72 (69) -3), megnyertem a Lengyel Open-t és az Év Golfozónője lettem. A 2007-es évben is folyamatos támogatásban részesültem klubomtól.
A Bábos család és az Old Lake Golf Club munkatársai voltak azok, akik mögém álltak, bátorítottak és kézzel fogható segítséget nyújtottak. A legkevesebb, hogy hálásan emlékszem barátságukra. Szeretném profi pályafutásom során viszonozni önzetlenségüket.